Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 42. (Zalaegerszeg, 1997)

Horváth Zita: A tapolcai járás úrbéres viszonyai a Mária Terézia-féle úrbérrendezést megelőző évtizedekben

Gulácsmk is több kisebb földesura volt. Megtalálható itt a vegyes (készpénz és robot) és a csak készpénzes adózási forma. Az árenda mértéke elég alacsony, 1 tallértól 6 forintig terjedt, többen vannak a csak árendával adózók, kilencedet nem adtak.

Halápon az árenda mértéke 20-25 forint volt, akik ennyit fizettek, azok mással nem adóztak. Voltak, akik csak robotban rótták le kötelességüket. A zsellérek 12 napot (kézi) szolgáltak. Kilenced helyett itt is tizedet, illetve ajándékot adtak (tojást, tyúkot, tejfölt).

Hány esetében is csak készpénz árendát találhatunk, melynek mértéke - több kisebb birtokosról lévén szó - 2 forinttól 10 forintig terjedt; robot, kilenced, tized nincs.

Kapolcson minden lakos készpénz árendát fizetett, más szolgáltatása nem volt, tehát sem kilenceddel, sem tizeddel nem teljesítettek szolgálatot. Árendájuk nem ment 4 forint fölé.

Kisörsön a parasztok részben árendát fizettek, részben „kézi munkával teljesítették szolgálatukat. ”35 Árendájuk legföljebb 2 forint volt. Nem adtak kilencedet.

Kövesen hasonlóan nem volt magas az árenda, 4 forinttól maximum 10 forintig terjedt. Nem robotoltak. Kilenced csak az urbárium behozatala óta létezett. A veszprémi káptalannak tizedet adtak. A vallomást tevők nem tudták, hogy a dézsmát az uraság mint földesúr vagy mint „papi uraság”36 veszi.

Köveskállyán szintén kevés árendát - 2 forinttól 5 forintig - fizettek, ezenkívül más adózásuk nincs, kilenced sem volt.

Monoszló: „Részint pénzbeli árendát fizetünk, részint napi számot szolgálunk. ”37 Egyetlen lakos adott kilencedet bárányokból, ugyanezen jobbágy szolgált 16 napi számot.

Szentantalfán egy forinttól maximum 6 forintig fizettek készpénz árendát, nem robotoltak és tizedet vagy kilencedet sem adtak.

Vigánt lakói is csak árendát fizettek, árendájuk mértéke 3 forinttól 75 forintig terjedt, mással nem adóztak. Kilencedet és tizedet sem fizettek.

Felsődörgicse az egyetlen község a szabadmenetelű falvak között, ahol usus (szokás) után adóztak. Érdekes módon a szolgálat itt sem haladta meg a contrac- tusos helyek parasztjaiét, sőt az ott tapasztalható terhek között is az alacsonyabbak szintjén állt. Nem robotoltak itt sem, az évi 3 forint árendán kívül más adójuk, így kilencedük és tizedük sem volt.

35 ZML IV. 1/g. Kisörs, 3. kérdőpont.

36 ZML IV. 1/g. Köves, 7. kérdőpont.

37 ZML IV. 1/g. Monoszló, 3. kérdőpont.

134