Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 42. (Zalaegerszeg, 1997)

Horváth Zita: A tapolcai járás úrbéres viszonyai a Mária Terézia-féle úrbérrendezést megelőző évtizedekben

helyzetbe kerülünk. Ugyanis minden szolgáltatási formánál megtaláljuk ugyanazokat a világi és egyházi kis- és nagybirtokosokat. Egyértelmű összefüggést egyedül a veszprémi püspökség uralta helységekben találhatunk.11 Padányi Bíró Márton a püspöksége alatt 1751/52-ben úriszéket tartott, ekkor kapott a 15 püspöki község közül 11 contractust, 4 pedig urbáriumot. Az utóbbiak közül csak Prága községben adóztak a jobbágyok kizárólag urbárium alapján, míg a többi esetben az örökös jobbágyok urbárium, a szabadmenetelűek contractus alapján szolgáltak. Amint már említettük, csupán 11 helyen volt urbárium, ebből Mind- szentkállya, Monostorapáti, Prága, Szentbékállya a fent említett veszprémi püspökséghez tartozott.12 Gyulakeszi herceg Esterházy Miklós tulajdona volt, az urbárium léte bizonytalannak tűnik: „Ezen helységhbéheknek az urbárium kezek között soha sem volt, hanem csak hallották, hogy vagyon az uraságnál. ”13 Csobánc és Diszely mezővárosok szintén Esterházy Miklós birtokát képezték, urbáriumot 1746-ban kaptak. Az összefüggés a birtokos azonossága és az urbárium léte között kimutatható, de ezzel vigyázni kell, hiszen Esterházy Miklós a járás más helységeiben is földesúr volt, de ott mégsem találkoztunk urbáriummal. (Hegyesd 1759-ben, Sáska 1748-ban, Szőc 1741-ben Zánka bizonytalan időpontban kapott contractust. Raposka investigatioja nem került elő, így nem tudjuk mi szerint adózott.) Arács gróf Esterházy Károly és több kisebb birtokos tulajdonát képezte volt, a kisebb birtokosok birtokrészén szokás alapján adóztak és robotoltak, csak azok a jobbágyok szolgáltak urbárium alapján, akiknek Esterházy Károly volt a földesura. Badacsonytomajnak 1746-ban adott Esterházy Károly urbáriumot. Palaznak a veszprémi káptalantól kapott urbáriumot 1760-ban, előtte 1727-től itt contractus szerint adóztak.

A 16, szokás alapján adózó település földesúri listája színes, a járásban birtoklók szinte mindegyike megtalálható rajta. Hasonló a helyzet a contractualista helyekkel is. A vegyes birtoklásból adódóan elképzelhető, hogy ahol volt urbárium, ott contractus is, mint például az említett veszprémi püspökséghez tartozó Mindszentkállya, Monostorapáti, Szentbékállya helységekben. Tehát a földbirtokos személye önmagában nem meghatározója az előírt szolgáltatásoknak, annak ellenére, hogy a veszprémi püpökség, az Esterházyak uradalmi gazdálkodást folytattak. Meg kell vizsgálni a jobbágyok jogállását, a jogállás mennyire van összefüggésben a szolgáltatási típussal, végezetül az egyes szolgáltatási típusokban a különböző adózási módokat. Ezek együttes vizsgálata megközelítőleg

11 Lásd a 2. mellékletet.

12 Csehi is kapott urbáriumot az 1751-es úriszék alkalmával, de ez elveszett és ezután contractus alapján szolgáltak. Az 1768-as investigatio még említi az elveszett urbáriumot, de az 1780-as már nem is emlékszik rá, így nem számítottuk az urbáriumos helységek közé.

13 ZML IV. 1/g. Gyulakeszi, 2. kérdőpont.

125