Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 42. (Zalaegerszeg, 1997)

Dominkovits Péter: Birtoklástörténet - társadalomtörténet. A petőházi Zeke család Zala megyei birtokai

allodiális szőlőt a három jobbágycsalád művelte, ők is szüreteltek. A község kevés erdeje „a többi földesúrral közös”, a kocsmáltatás, mészárszék tartása minden földesúrnak jogában áll.

Végül engedtessék meg egy óvatos észrevétel: ha csak Zeke József kaszaházi, alsóhahóti, misefai, kis- és nagygörbői birtokait nézzük, feltűnik, hogy e településeken mintegy 180 hold majorsági szántóval, 55 szekér szénát adó allodiális réttel is rendelkezett, illetve az úrbéres népesség által használt birtokállomány is jóval tekintélyesebb az 1767. évi urbáriumokban jelzetteknél (csak Alsóhahóton, Misefán, Kis- és Nagygörbőn 169 hold szántó, 42 szekér szénát adó rét). Ezek az adatok egyszerre utalnak a nemesség vagyoni rétegződésének csak az úrbéres birtokállomány alapján történő betagolása veszélyeire és jelzik a jobbágynépesség kezén levő bérelt földek, irtások jelentőségét.

Zeke Miklós eladósodása - A Zala megyei birtokok eladása

Zeke József halálát követő 1779. évi birtokosztásnál az egyedüli fíág, Zeke Miklós ellen felléptek a leányágak. A „gyengesége”, adósságai miatt sarokba szorított férfiúval szemben a leányági örökösök keresztülvitték akaratukat; megsemmisítették a Zeke (II.) Györgytől királyi adománnyal is megerősített fiági törzsbirtoklást (ő ugyanis II. Ferdinándtól kapott donatioval a petőházi törzsbirtok örökléséből kizárta a leányágakat, Katalin, Erzsébet és Mária testvéreit). A birtokmegosztás elve a következő lett: a Sopron megyei törzsbirtokok felét a fiág kapta, fennmaradó második felét hat részre osztották fel.81 Kaszaházára a fenti felosztási elvet ugyanúgy érvényesnek mondták ki, de azt méginkább kihangsúlyozták, hogy a település valamikor kamarai birtok volt, s arra nézve a leányágak öröklési jogukat nem kívánják érvényesíteni, de a másik felének hatrészre osztásához ragaszkodnak.82 A Zeke család és a beházasodott rokonság 1779 végén, 1780 elején petőházi, pinnyei, ciráki, dénesfai, szécsényi, (Sopron vm.), kaszaházi (Zala vm.) jószágaikat megosztották. Az 1780. október 1-jén Pinnyén folytatott vagyonosztásban Koller Borbálának, Spissich János feleségének a kis- és nagygörbői közös javakat mint „privative birattandokat” átadták. Ugyanekkor döntöttek a stanóci, peszkóci, tótkeresztúri (Vas vm.) 10 jobbágyhely és egy ku- riális telek, továbbá az uradalmi szőlők eladásáról, s a vételár felosztásáról is.83

81 SL Vizkelety cs. It. 1. d. fasc. 11. no. 6., vö. uo. no. 7.

82 A kaszaházi osztálynál a leányágak jelezték az egykori kamarai vételárból, a 800 ft-ból kérik őket illető részüket.

83 A vagyonosztásról elkészített 60 oldalas jegyzőkönyv különálló elemzést is megérdemelne, a forrással történő bővebb foglalkozás a meglévő kereteket szétfeszítené. SL Vizkelety cs. It. 1. d. fasc. 11., no. 19. Spissich János minden bizonnyal még e határozat előtt, az 1779 októberi birtok115