Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 42. (Zalaegerszeg, 1997)

Dominkovits Péter: Birtoklástörténet - társadalomtörténet. A petőházi Zeke család Zala megyei birtokai

Bezerédy György itt is bírt egy nemesi szőlőt és több, szám szerint meg nem nevezett hegyvámos szőlőt, továbbá két gesztenyést. Pacsán (Bacsa) két puszta házhely, egy nemesi szőlő, 4 hold hegyvámos szőlő 6 hold szántó aktuális birtokosa volt, ugyanis további 3 házhelyét 300 ft-ért Sándor Györgynek zálogolta. Rendeken egy udvarhelye és 8 „házülése” volt, de azokban két családnál több nem lakott. (Azok is inkább a szőlőhegybe húzódtak fel.) Ukkon hasonlóképpen 8 „házülést” bírt, de a hozzájuk tartozó családok többen a védettebb Szegváron, Reziben (3 család), Udvarnokon (1 család) húzták meg magukat. Gassán a 6 „házülésből” 2 lakói szintén Szegvárra költöztek. Hányon 2 házhelyet bírt. Dörögdi, sárosfői birtokai elpusztultak.51

Bezerédy György örököseinek 1667., majd 1689. évi birtokosztályai révén Bezerédy István, Zsigmond, Pál, Adám, Mihály testvére, Judit, az utóbbi va- gyonosztálykor már Zeke (I.) István özvegye, Kecskés Ferenc hitvese 6 Zala megyei településen szerzett birtokokat.52 Kisgörbőn 2 ép és 2 puszta jobbágyhelyet, továbbá egy zsellérhelyet, Nagygörbőn egy féltelkes jobbágyhelyet, Ederi- csen egy ép jobbágyhelyet, Ácsán egy helyet, Galsán (Gassaj 2 puszta, Ukkon pedig egy egészhelyet kapott. Az első házasságból származó fiú, Zeke (II.) István és mostohatestvére, Kecskés János közötti 1707. évi, anyai jószágokat érintő birtokosztás - a Zeke család nagy sérelmére - nem az arányosság alapján történt. A 14 egész, 1 fél Zala megyei jobbágyhely, továbbá a zsellérhelyből Zekének nem 7 1/8 jobbágyhely, hanem 8 3/4 jobbágyhely jutott Zala megyében. Kecskés Zala megyei birtokkülönbsége, Sopron megyei jószággal került kiegyenlítésre.53

A Zala megyei anyai birtokok három év múlva, 1692-ben - valójában - megfogyatkoztak. Az immáron másodszor is özvegységre jutott Bezerédy Judit Galsán (Gassa) található két puszta telkét annak minden tartozékával a településen lakó Kovács Jánosnak évi 50 ft-ért zálogba adta. Két év múlva a család törzsbirtokait öröklő elsőszülött fiú, Zeke (II.) István, anyja zálogolását jóvá51 SL Zeke cs. lt. 15. d. fasc. 16. no. 19. Az összeírás datálását az a tény csak megerősíti, hogy az 1667. évi osztálylevélben egyes esetekben szószerinti szövegátvételekkel találkozhatunk!

52 Bezerédy György örököseinek 1667., 1689. évi vagyonosztása - annak háttere, a két vagyon- osztás közötti módosulások magyarázata - még feldolgozásra vár. Vö. SL Zeke cs. lt. 17. d. fasc. 23. no. 68. Szerdahely, 1667. jan. 26. Bezerédy Judit örökségéről készült feljegyzés 10 Zala megyei településen rögzíti az örökséget.

53 SL Zeke cs. lt. 16. d. fasc. 18. no. 13. Mind Zeke (II.) István, mind Kecskés János a Neoaquistica Comissio tevékenysége miatt - a kortársi szóhasználattal élve - meg kellett hogy „oltalmazza” Zala megyei birtokait. (SL Zeke cs. lt. 14. d. fasc. 15. no. 26.) A Zala megyei birtokok megváltására: Szabó Béla: Az új szerzeményi birtokok és a fegyverjog megváltása Zala megyében. In: Közlemények a Zala megyei közgyűjtemények kutatásaiból. (Szerk. Degré Alajos), (Zalai Gyűjtemény 8.), 99-113. p.

104