Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 42. (Zalaegerszeg, 1997)

Dominkovits Péter: Birtoklástörténet - társadalomtörténet. A petőházi Zeke család Zala megyei birtokai

néki semmi sem fog maradni. ”39 A megyei értékelést alátámasztva, az adósság- állomány további növekedését mutatja az is, hogy az idézett határozat évében, 1785-ben a régió jelentős pénzkölcsönző hivatalnok nemes családja, a báró Meskó, 32 900 ft-os hiteltartozást követelt. Ez az összeg valószínűsíthetően nem csak Zeke Miklósnak nyújtott „tiszta” kölcsönökből, hanem adósságfelvásárlásból és ezzel párhuzamosan a kamatterhek növeléséből állt elő.40

A pénzügyi helyzet rendezésére 1792-ben sikerült pontot tenni. Ekkor a családi birtokok nagy szerzeményezője, Szentgyörgyi Horváth Zsigmond, Gludo- vácz Józseffel összefogva a fennmaradó, súlyos adóssággal terhelt petőházi birtokokat, endrédi kuriális szőlőt, [fertőjszentmiklósi és ciráki részjószágokat - azaz minden Zeke Miklós kezén lévő fekvőbirtokot - 42 000 ft-ért 32 évre zálogjogon megvásárolt. A vételárból 40 000 ft a hitelezők, az adósságok kifizetésére kellett, a maradék 2000 ft 5 %-os kamaton Zeke számára került letételre.41

Zeke Miklós Sopron megyei birtokvesztésével a petőházi Zeke család végérvényesen eltűnt a megye és a nyugat-dunántúli régió nemesi családjai közül. A sógorai kegyelemkenyerén még vagy egy évtizedig élő vagyonbukott nemes bár levelei egyes soraiban még célozgatott a családi birtokok visszaszerzésére, de valójában attól egyre távolabb került, félreszorítottsága, kiszolgáltatottsága csak nőtt. 1802-ben, utolsó leveleinek egyikében Bajáról, Jozefa lánya házasságáról érdeklődött, aki a fiágon kihalt petőházi Zeke család utolsó egyeneságú leányági sarjaként immáron nem a megye, vagy a tágabb régió birtokos nemeseinek egyik családjába házasodott, hanem őt a kormányszéki hivatalokat viselő ötvenesi Lovász Zsigmond temesi gróf, isztriai kormányzó vette feleségül.42

39 SL Vizkelety cs. It. 2. d. fase. 11. no. 90.

40 Vő.: SL Svm. lt. Svm. kgy. ir. 100. d. 1780. márc. 12. kgy., no. 73., uo. 113. d. 1784. febr. 11. kgy., no. 29.

41 VaML Szentgyörgyi Horváth cs. lt. fasc. 2. no. 156., 160. (Szentgyörgyi Horváth Zsigmond a Zeke javak legnagyobb szerzeményezője volt, 1783 áprilisában a Vas megyei tótsági birtokokat is megvásárolta. Uo. Szentgyörgyi Horváth cs. lt. fasc. 2. no. 8.)

42 Lovász Zsigmond pályája semmiképpen sem kötődik a térség nemesi társadalmához, kormányszéki, főispáni karrierje a jelentősebb fekvőbirtok nélküli felvilágosult abszolutizmus kori hivatalnok eliti pályák egyike. Ötvenesi Lovász Zsigmond kancelláriai tanácsosi működésére 1792-1794 között adatokat hoz: Mályusz Elemér: Sándor Lipót főherceg nádor iratai 1790-1795. Budapest, 1926. (Magyarország újabbkori történetének forrásai.) 598. p. 3. sz. lbj., 599. p. 1. sz. lbj., 620-621. p., 1. sz. lbj., 687. p. 1. sz. lbj., 757. p., illetve uo. 4. sz. lbj. Hivatali karrierjének csúcspontját főispáni hivatalviselései mutatják. 1791-1802 között Békés, 1801. szeptember 11-től haláláig, 1812. január 10-ig Temes vármegye továbbá e méltóság és hivatalviselésével párhuzamosan 1808- 1812 között Torontál vármegye főispánja volt. Fallenbüchl Zoltán: Magyarország főispánjai 1526- 1848. Budapest, 1994, 67., 100., 102. p.

100