Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)
Polgár Marianna: Katolikus főúr protestáns egyetemen. Festetics Pál lipcsei tanulmányai 1741-43
nemesek sorába emelte és nekik címert adományozott. Az erről szóló armálist a horvát országgyűlés 1626 márciusában hirdette ki.13 Családjuk múltja iránt a Festeticsek a XVIII. század második felében kezdtek érdeklődni. így szerzett tudomást a horvátországi kapcsolatról, rokonságról 1777-ben Festetics György. A Festeticsek első magyarországi képviselője, Pál (1639-1720) 1634-ben Batthyány Adám dunántúli főkapitány németújvári várának várnagya és ispánja. O alapozta meg a család vagyonát, s fiai közül került ki az első jogi tanulmányokat folytató tagja a családnak Festetics Ferenc személyében. „Miután a hazai iskolákat elvégezte [apja] külföldre küldte tanulni. Bolognába, majd onnét Németországba ment, hazatérése után pedig itthon tanult jogot.”14 A Festetics család tagjainak történetét ezen időszaktól kezdődően végigkíséri a jogi tanulmányok folytatása, a közhivatali méltóság vállalása ugyanúgy, mint a katonai pályán való működés. Vagyoni gyarapodásuk is jelentős. Házasságok és vásárlás révén XVII. század végére több megyében így Sopronban, Somogybán, Vasban és Zalában szereztek birtokot. A következő században jutottak a főúri családok közé. Felemelkedésükben birtokszerzeményeivel is kiemelkedik Festetics Kristóf. A XVIII. század első felében jutott a birtokába Keszthely város egy része és környéke a Pethő családtól, 1745 után kezdődtek el a kastély építési munkálatai, s lett Keszthely15 a korábbi Balatonkeresztúr helyett a családi birtok központja. Festetics Kristóf jogi tanulmányok és hivatali pálya tekintetében a családi hagyományokat folytatta. Somogy megye alispánjaként, többször is képviselte a megyét országgyűléseken. 1736-ban tanácsosi kinevezést kapott a Helytartótanácsnál, majd 1745-ben a Hétszemélyes tábla bírája lett. Fia, Pál 1722-ben született. Valószínűleg apjához hasonlóan Sopronban, majd Nagyszombatban tanult. Nagyszombati tanulmányainak egyetlen mozzanata ismert, 1738-ban Szent Ivó napján tartott ünnepi beszéde. A külföldi tanulmányok előzményei Több tény is utal arra, hogy Festetics Kristóf fiát közhivatali jogi pályára szánta. Helyzete szükségessé, s lehetővé is tette alapos tájékozódás alapján a megfelelő külföldi iskolák kiválasztását. Erre mutat a következő adat 1742-ből: „...már egy 13 Szabó Dezső: i. m. 1 8. o. 14 Uo. 53. o. 15 Uo. 148. o. 82
