Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)
Polgár Marianna: Katolikus főúr protestáns egyetemen. Festetics Pál lipcsei tanulmányai 1741-43
POLGÁR MARIANNA KATOLIKUS FŐÚR PROTESTÁNS EGYETEMEN Festetics Pál lipcsei tanulmányai 1741-43. A XVIII. századi német-magyar egyetemi kapcsolatok tanulmányozása közben figyeltem fel Festetics Pál személyére. Pontosabban Kosáry Domokos: hazánk XVIII. századi művelődéstörténetet rendszerező munkájában' említette példaként azon katolikus főurak között, akik megfordultak a protestáns lipcsei egyetemen. A kérdés, amire vizsgálódásom irányul: miért választotta — a maga korában szokatlan módon —jogi tanulmányai egyik helyszínéül éppen Lipcsét? A családtörténeti monográfia szerzője, Szabó Dezső1 2 joggal állapította meg, hogy a Festeticsek történetét akkortól ismerjük jobban, amikor már jelentős közéleti szerephez jutottak. így a tanulmányokra vonatkozóan nem ad választ a kérdésre. Néhány irodalomtörténeti, helytörténeti tanulmány ezzel kapcsolatban viszont utal erre. Bleyer Jakab irodalomtörténeti munkája3 mellékletében Festetics Pál lipcsei előmenetele felől tájékozódó pozsonyi líceumi tanárok leveleit tette közzé. Kiemelhető még a Festetics család és a lipcsei egyetem egyik nagyhatású tanárának Johann Christoph Gottschednek kapcsolatával foglalkozó Klempa Károly tanulmány4. Ezen munkákban a lipcsei egyetem választását elsősorban a nyelvtudós professzornak tulajdonítják, aki ismert volt a birodalomban, így Magyarországon is. Nyelvtanát nem csupán a protestáns, de a katolikus iskolákban is használták. A rendelkezésemre álló levéltári források, s főleg német nyelvű, Lipcsével kapcsolatos anyagok tették lehetővé a szélesebb körű vizsgálódást. A Festetics családi levéltár ismeretlen családtagokhoz címzett levelei között bukkantam rá Bél Károly András leveleire, aki Bél Mátyás fia, Festetics Pál nevelője, majd lipcsei évei alatt kísérője, mentora volt. A családtörténet mellett kutatásaim másik iránya a lipcsei egyetem korabeli története, birodalmi, magyarországi hallgatói felé is kiterjedt. Meg kell jegyeznem, hogy sem a korábbi, sem a mai kutatásban nem kapott hangsúlyt Lipcse magyarországi hatásának vizsgálata. Hiányzik például a 1 Kosáry Domokos: Művelődés a XVIII. századi Magyarországon. Bp., 1980. 2 Szabó Dezső: A herceg Festetics család története. Bp., 1928. 3 Blcycr Jakab: Gottsched hazánkban. Bp., 1909. 4 Klempa Károly: Gottsched es a Festetics család. In: Dunántúli Szemle 1944. 79
