Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)
Németh József: Egy dunántúli kisváros és gimnáziuma. A zalaegerszegi gimnázium története, alapításától az első világháborúig
Amikor a tudós tanárt, a pedagógusi tekintélyt, hivatástudatot emlegetve példaként a régiekre hivatkozunk, e körülményeket se feledjük. Azt sem, hogy az egerszegi gimnázium negyedszázaddal ezelőtt volt igazgatója tanárnő feleségével együtt egyetlen szobás, kis lakásból indulhatott munkahelyére. A ma is aktívakról e történeti áttekintésben még ne essék szó. Az igényesebb munka egyéb feltételeiben azonban kedvezőtlenebb helyzetben volt a századelő egerszegi tanára. A városban nem volt érdemi könyvtár, az iskoláé is kezdetben mindössze pár száz kötetből állt. A szellemi emelkedés A gimnázium tanári kara jelentette a városban az első rendszeresen publikáló közösséget. Mindenekelőtt az iskola évente megjelenő értesítője őrzött meg jó néhány, ma is haszonnal forgatható dolgozatot: Mihálovits Béláét, Kulcsár Gyuláét, Suszter Oszkárét, Sebők Samuét. Különösen figyelemre méltó utóbbi két dolgozata Zalaegerszeg történetéről és Göcsejről. Borbély György szerkesztette a Csány-emlékkönyv mindkét kiadását, több irodalmi tanulmányt is közzétett. Több fejezetet írt Malonyai Dezsőnek a Dunántúl népművészetét ismertető nagy kötetébe. Steiner (1934-től Andaházi) Szilárd neve is tankönyvek, a színes fényképezést ismertető kötet címlapján bukkan fel. A század elején vált rendszeressé az ismeretterjesztő előadások sorozata. Az 1904-ben alakult Irodalmi és Művészeti Kör titkára egy ideig Urbanek Károly, majd Fehér Miklós tanárok, az irodalmi szakosztály elnöke Fülep Imre volt. Szabad líceum címen esztendőnként 10-20 előadást tartottak, főleg a gimnázium tornatermében, lehetőség szerint vetített képekkel. Nem volt ritka, hogy 150-300 hallgató is megjelent. Több év átlagában a rendkívül változatos témájú előadások kétharmad részét a gimnázium tanárai tartották. Rajtuk kívül többször szerepelt Udvardy Ignác felsőkereskedelmi iskolai igazgató, Czobor Mátyás vármegyei aljegyző, Keresztury József ügyvéd, Sándor Zsigmond mérnök is. Egyértelműen a gimnáziumhoz kötődött egy másik sikeres ismeretterjesztő vállalkozás, a munkásgimnázium is. Pásztor Imre tanár szervezte, főleg iparos, kereskedő ifjak számára. Évenként 90-100, főleg gyakorlati ismereteket közlő előadás hangzott el. Mai néven közhasznú előadássorozatnak nevezhetnénk. A tanfolyam érdekessége, hogy nem az előadók részesültek díjazásban, hanem csak az iskolai szolgák és a szorgalmasabb hallgatók kaphattak jutalmat. Az iskola tanárai ott voltak a legtöbb egyesület bölcsőjénél is. Különösen fáradhatatlan volt Borbély György. Egy időben az Önkéntes Tűzoltó Testület elnöke, neki köszönhető a kerékpársport meghonosítása, a korcsolyázó egyesület 41
