Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)
Andor Eszter: Zsidók és nem-zsidók a budapesti polgári iskolákban a XX. század elején: rekrutáció és iskolai teljesítmény
polgáriba. Ezzel szemben a kiskereskedelmi önállók között sokkal magasabb volt a keresztények aránya (a kategória egyharmada), és míg a zsidó kiskereskedők a kereskedelmi alkalmazottakhoz hasonlóan nemcsak a fiú, hanem a lánygyermekek oktatásába is hajlandók voltak befektetni, és legalább polgári iskolai végzettséget akartak nekik biztosítani (míg a fiúkat ök is inkább középiskolába küldték), addig a keresztény kiskereskedők feltehetően elsősorban a fiúk taníttatásába fektettek be, és őket is inkább az olcsóbb és rövidebb idő alatt elvégezhető polgáriba küldték, nem pedig középiskolába. 5. táblázat Az első osztályos tanulók nem szerin ti megoszlása az apa foglalkozása szerin t a községi polgári iskolákban (1909/10) Foglalkozási csoport Fiúk Lányok N=459 N=711 Önálló iparos és kereskedő 39,0 61,0- ebből iparos 39,0 61,0 — ebből kereskedő 39,0 61,0 Ipari és kereskedelmi alkalmazott 38,9 60,1- ebből kis- és nagyiparban 47,0 53,0- ebből kereskedelemben 25,7 74,3 Szolgaszerepek 49,3 50,7 — magánszférában 47,1 52,9- állami szférában 50,5 49,5 Alsószintű köztisztviselő/közalkalmazott 50,0 50,0 Közép- és felsőszintű köztisztviselő 33,3 66,7 Magántisztviselő 31,2 68,8 Szabadértelmiség 11,5 88,5 Magasabb szintű egzisztenciák 25,0 75,0 Őstermelő, napszámos 50,0 50,0 Egyéb 25,0 75,0 A fiúk kis mértékben felülreprezentáltak az alsószintű közalkalmazottak, az állami és magánszférában szolgaszerepet betöltő apák és az őstermelők/napszá- mosok gyermekei között, akiknek 47-50 %-a volt fiú. Ez abból adódhat, hogy ezeknek a családoknak gondosan mérlegelni kellett a gyermekek taníttatásának költségeit és várható hasznát, mivel az iskoláztatás jelentős anyagi megterhelést jelentett a szülők számára — legalábbis erre enged következtetni az, hogy ezek a 388
