Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)
Andor Eszter: Zsidók és nem-zsidók a budapesti polgári iskolákban a XX. század elején: rekrutáció és iskolai teljesítmény
állnak rendelkezésre, feltételezhető, hogy a polgáriban azért találunk jóval több zsidót a kis- és nagyipari alkalmazottként dolgozó apák között, mivel a többségében keresztény nagyipari munkások közül kevesen íratták gyermekeiket polgáriba. Ami pedig a kisiparban dolgozókat illeti, a zsidó alkalmazottak, akik hagyományosan fontosnak tartották a tanulást és az iskoláztatást, mint a keresztények, nagyobb anyagi áldozatra is készek voltak gyermekeik taníttatása érdekében. Az állami szférában, főleg az alsóbb szinteken, viszonylag kevés zsidó dolgozott — a budapesti alsószintű köztisztviselőknek és közalkalmazottaknak mindössze 4,6 %-a volt zsidó. A zsidók hagyományosan inkább a magán- szektorban, és ha tehették, önállóként dolgoztak. Az állami szektor (főleg az alacsonyabb pozíciók), annak ellenére, hogy biztos megélhetést (havi fizetést, nyugdíjat) biztosított, nem nagyon vonzotta a zsidókat. Ennek ellenére a vizsgált iskolákban az alsószintű köztisztviselő és közalkalmazott apák egyötöde zsidó volt. A zsidók felülreprezentáltsága azzal magyarázható, hogy az ebbe a rétegbe tartozó zsidó és keresztény családok más-más iskolázási stratégiát választottak. Az állami szféra alsó szintjein dolgozó zsidó szülők egy része feltehetően azt szerette volna, ha gyermekei az állami szférával szemben inkább a magánszférában helyezkednek el, és valamilyen a zsidóság körében elterjedt foglalkozást választanak (pl. kisipar, kereskedelem). A viszonylag olcsó polgári iskola, amely egyrészt a hagyományos szakmákban jól hasznosítható tudást nyújtott, másrészt továbbvezetett az érettségit adó középfokú szakiskolákba, vonzó lehetett a az alsószintű állami alkalmazottként dolgozó zsidó szülők szemében. Az állami szektor alsó szintjein elhelyezkedő keresztény apák alulreprezentáltsága arra vezethető vissza, hogy ők a felemelkedés útját az állami szektor, illetve az állami bürokrácia magasabb pozícióinak megszerzésében látták, amelyekhez legalább érettségi kellett, ezért gyermekeiket lehetőség szerint középiskolába íratták. A polgári iskola tanulóinak nem szerinti megoszlása A vizsgált iskolákban, akárcsak a polgáriban általában, jóval több lány (60,8 %) tanult, mint fiú (39,2 %), bár a lánytöbblet nem egyenletesen oszlott meg a különböző rétegekből származó tanulók között. A polgárosultabb rétegek, akik a gyerekek magasabb iskoláztatását fontosnak tartották, a fiúgyermekeket elsősorban középiskolába próbálták küldeni, míg a lányok számára elégségesnek vélték a polgári iskolát is, így az ezekből a rétegekből származó tanulók között jóval több lányt találunk. Ezzel szemben az alsóbb osztályokból származó diákok 386
