Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)
Andor Eszter: Zsidók és nem-zsidók a budapesti polgári iskolákban a XX. század elején: rekrutáció és iskolai teljesítmény
értelmiségi közül18 — akik az e rétegbe tartozó szülők több, mint felét jelentik — 9 az izraelita polgáriba járatta gyermekét, ami azért nem meglepő, mert heten közülük hitközségi alkalmazottak — rabbi, főkántor, kántortanító, hitoktató — voltak. A kisszámú értelmiségi család elsősorban lánygyermekeit íratta a felekezeti polgáriba, feltételezhető tehát, hogy a fiúkat, ha anyagi hátterük lehetővé tette, inkább gimnáziumba küldték. Magasabb szintű egzisztenciák A mintába bekerült iskolákban az ebbe a kategóriába tartozó szülők (nagykereskedő, gyáros, háztulajdonos stb.) budapesti arányukhoz képest alulreprezentáltak, míg az összes budapesti községi polgárit feltüntető statisztikákban erősen felülreprezentáltak. A különbség részben abból adódhat, hogy a mintában domináns kerületekben kevés ehhez a réteghez tartozó család lakott, részben pedig abból, hogy az itt lakó családok a gyermekeiket nem polgáriba, hanem középiskolába járatták. Az ebből a rétegből származó tanulók kétharmada lány volt a vizsgált iskolákban éppúgy, mint a többi budapesti községi polgáriban. Ez arra enged következtetni, hogy a szülők a fiúkat általában középiskolába küldték, mivel ez tette lehetővé az úri középosztályhoz tartozás elengedhetetlen kellékének számító érettségi megszerzését, és csak a gyengébb képességű, kevéssé motivált és/vagy a középiskolából kibukó fiúkat irányították a polgáriba. A lányok esetében azonban a polgári iskolai végzettséget is elégségesnek tekintették, hiszen az ő osztályhelyzetüket nem az érettségi, hanem születésük és házasságuk határozta meg. Őstermelők, napszámosok A vizsgált polgárikban ez a réteg erősen (1,7-szeresen) felülreprezentált, míg az összesített statisztikákban az őstermelő/napszámos apák aránya megegyezik a budapesti kereső népességbeli arányukkal (4,0 % a 3,8 %-hoz). Ez azonban nem jelenti azt, hogy ez a réteg nem képviseltette magát a 6 eleminél magasabb szintű oktatásban, az eltérést feltehetően az okozza, hogy a mintában domináns kerületekben viszonylag kevés őstermelő/napszámos család lakott. Mivel a vizsgált családok többsége belső kerületekben lakott, valószínűleg nem őstermelőként, hanem napszámosként, illetve kubikosként dolgoztak. Amint azt az ebből a rétegből származó fiútanulók felülreprezentáltsága is jelzi, ezek a 18 Az elemszám olyan alacsony, hogy nem lehet százalékolni. 380
