Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)
Söptei Imre: Alapítás - fenntartás - működtetés. Viták az Államilag Segélyezett Kőszegi Magyar Polgári Fi- és Leányiskola anyagi ügyei körül (1872-1948)
mint 250 P-t gyűjtöttek össze. A megszokott kitételeken felül megint előtérbe került a magyar nyelvben való jó előrehaladás.57 Az utolsó alapító Pavetits Endre tanár volt, aki velemi telkét ajánlotta fel egy diákok számára épített nyaralóház részére.58 Láthatjuk, hogy a város polgárai által tett alapítványok álltak többségben az iskola rendelkezésére. Ezek közül, azonban kettő (Deák, Kossuth) a város képviselőtestületének javaslatára jött létre adományokból. Ugyanakkor a korai alapítványok közül csak kettő (Ege, Waisbecker János) volt az, amelyik kimondottan a polgári iskola számára tétetett. A későbbi alapítványok, egyesületek viszont azt mutatják, hogy az alapítási kedv alábbhagyott, mert már csak az iskola pedagógusai, diákjai akartak tenni intézményükért. Az 1927. évi 12. törvénycikk hatása A törvény megerősítette az 1868. évi jogszabály azon kitételét, hogy 5000 lakos feletti városban polgári iskolát kell létesíteni. Eire az állam kötelezheti a települést, de segítséget is nyújthat. Létrehozták az ún. Országos Polgári Iskolai Építési Alapot, amiből a VKM segélyt és építési kölcsönt adhatott az iskolák építéséhez.59 Ennek igénybevételével szerették volna új épülethez juttatni a város vezetői, Jambrits Lajos polgármester indítványára a polgári iskolát.60 Ez nem sikerült, a minisztérium nem vállalta egyedül a költségeket. 1928 februárjában a Tanítóképző felállításával kapcsolatban újra felmerült a lehetőség, hogy felépítik az új épületet61, de március 1-én a közgyűlés a polgári iskola építésének jobb időkre való elhalasztását kérte62. Az 1927. évi 12. törvénycikk 19. paragrafusa szerint az önkormányzatoknak hozzá kell járulni az államilag segélyezett iskolák fenntartásához. Ennek értelmében kapott a város értesítést, hogy Vas Megye Közigazgatási Bizottsága évi 2126 P-ben állapította meg a hozzájárulás összegét a dologi kiadásokra.63 A város vezetése az annak idején megkötött egyezségre hivatkozva kért felmentést, mondván „a régi szerződést csak kétoldalúan lehet felbontani”. Ezért szerették 57 VaML KFL. Közig. ir. 7073/1936. 58 VaML KFL. Közig. ir. 2830/1936. 59 Simon Gyula: i. m. 66. o. 60 VaML KFL. Közig. ir. 2966/1927. 61 VaML KFL. Közig. ir. 959/1928. 62 Uo. 63 VaML KFL. Közig. ir. 10186/1928., 1580/1928. Közigazgatási Bizottsági leirat. 362
