Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)
Söptei Imre: Alapítás - fenntartás - működtetés. Viták az Államilag Segélyezett Kőszegi Magyar Polgári Fi- és Leányiskola anyagi ügyei körül (1872-1948)
mert bár a név állami lett (néhány év múlva Széchenyi István nevét vették fel), de ugyanazt a kötelezettséget vállalták mint addig és az épület is városi tulajdonban maradt. Az iskolaszék is megszűnt. Helyét, a felügyelet terén, a Vas Megyei Magyar Királyi Tanfelügyelöség vette át. Azt, hogy a viták nem értek véget, már a következő év bizonyította. 1923-ban Nährer Mátyás igazgató nehezményezte a juttatott fa minőségét. A város szerint csak a fa mennyisége meghatározott a minősége nem. Azért mentségül felhozták, hogy a „város elveszítette erdeinek jó részét, így nem áll módjában a nem megfelelő minőségért mennyiségi kárpótlást adni, illetve minőségi kötelezettséget vállalni”.44 Városi adományok Ezekből nem sokat tudunk felsorolni. Sőt, ha az iskola vagy az iskolaszék fordult kérelemmel a városhoz, nem egyszer elutasították azt. így történt ez 1890-ben is, amikor egy gyors tankönyvváltás miatt került nehéz helyzetbe az iskola szegény tanulókat segítő könyvtára, ahonnan tankönyvhöz juthattak a rászorulók. Egy év alatt kellett volna beszerezni az új könyveket, de erre nem volt fedezete az intézménynek. Ekkor fordultak a város vezetéséhez segítségért. Erre a következő választ kapták: „Miután a segélyben részesíteni kívánt tanulók nem kizárólag városi származásúak és a város szorult anyagi ereje...” a kérés teljesítését nem teszi lehetővé, azt nem támogatja a közgyűlés.45 A történet folytatása nem javította a város és az iskola viszonyát. Az iskolaszék ugyanis a megyéhez fellebbezett, és a Törvényhatósági Bizottság 21089/890. számú leiratában kötelezte a várost a tankönyvekkel való ellátásra. A közgyűlés fellebbezése után, azonban a belügyminiszter 7675/891. számú határozatával felmentette őket a kötelezettség alól.46 E nem éppen szép, de jellemző példa után nézzük meg, mikor és mire adott segítséget a város képviselőtestülete. 1912-ben került sor a járdák portalanítására. Az erre kifizetendő költséget engedték el a polgári iskolának, de a többi kérelmező intézetnek is.47 1913-ban, az előző évben megváltoztatott nyugdíj szabályok miatt, a városnak nem kellett évi 100 K-t befizetni a nyugdíjalapba a polgári iskola tanárai számára. Ezt az összeget kérték átutalni az iskola könyvtára részére. A javuló 44 VaML KFL. Jk. 4267/1923. 45 VaML KFL. Jk. 2050/1890. 46 VaML KFL. Jk. 824/1891. 47 VaML KFL. Jk. 1935/1912. 359
