Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)
Bódy Zsombor-Szabó Zoltán: A Budapesti Kereskedelmi Akadémia 1860 és 1906 között végzett hallgatóinak rekrutációja és mobilitása
(20 %), kocsmárosok és más vendéglátóiparban tevékenykedők (9 %), valamint a magánzók aránya (14 %), s kevesebb köztük a kereskedő (38 %). Igen kicsi a különféle alacsonyabb alkalmazottak aránya a nem önállóak között. A nem önállóak többsége tisztviselő, egy kisebbségük főtisztviselő. Ez utóbbiak között — nem meglepő módon — a minta egészéhez képest magas a keresztények, illetve a közszolgálatiak aránya, (lásd 5. és 6. táblázat) Érdekes jelenség, hogy a Budapestre vándorolt apák között minden feleke- zetnél sokkal magasabb az alkalmazottak, döntően tisztviselők aránya, mint a fővárosiaknál vagy vidékieknél. Ez arra utal, hogy a tulajdonosok földrajzi értelemben nehezebben voltak mobilak, mint azok, akiknek az áttelepülés során új alkalmazást kellett találni, és nem egy önálló egzisztenciát áttelepíteni. A vidéki illetőségű hallgatók szüleinél ezzel szemben feltűnő a tisztviselő és főtisztviselő apák teljes hiánya. Ennek magyarázata valószínűleg abban rejlik, hogy vidéken a múlt század második felében még kevés tisztviselői állás volt, a nagy bürokratikus szervezetű v^lalatok inkább a fővárosra voltak jellemzőek, (lásd 7. táblázat) Összefoglalóan elmondhatjuk, hogy a Budapesti Kereskedelmi Akadémia legnagyobbrészt önálló egzisztenciájú izraeliták gyermekeinek iskolája volt, közülük is elég tekintélyes arányban vidékieké. Keresztények — elsősorban katolikusok, bár az idő folyamán egyre növekvő arányban evangélikusok is — nagyobb arányban inkább csak a fővárosból kerültek be a Kereskedelmi Akadémiára. Ugyanígy, alkalmazotti helyzetben lévők gyermekei is jellemzően inkább Budapestről jutottak be az iskolába. A zsidó önállók legjelentősebb csoportja kereskedelemmel foglalkozott, de egy nem elhanyagolható kisebbsége már földbirtokot szerzett. Azok az alacsony beosztású alkalmazottak, akik számára a Kereskedelmi Akadémia jelentős mobilitást jelenthetett elég alacsony százalékkal képviseltették csak magukat. Körükben viszont az izraelitáknak nincs oly nagy aránya, mint az önállóak között, s ugyanez áll a fő- és más tisztviselőkre is. Azoknak a hallgatóknak az aránya, akik a Kereskedelmi Akadémiát nem gazdasági tevékenységet folytató családokból érkezve látogatták, elenyésző. A Kereskedelmi Akadémia hallgatóinak mobilitása Az ünnepi kiadvány, a kiinduló adatbázis 3376 végzett hallgatót tartalmazott, róluk az iskolai végzésük évét, születési helyüket, nevüket az összes esetben tartalmazta az említett lista, 2084 esetben pedig foglalkozásukra, állásukra is utalt valamilyen megjelöléssel. Ez utóbbi esetekben gyakran a várost is megadták, ahol az illető személy dolgozott, sajnos azonban messze nem mindig tették 317
