Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)

Bódy Zsombor-Szabó Zoltán: A Budapesti Kereskedelmi Akadémia 1860 és 1906 között végzett hallgatóinak rekrutációja és mobilitása

A Kereskedelmi Akadémia hallgatóinak rekrutációja

Összességében a Kereskedelmi Akadémia hallgatóinak a vizsgált korszakban (1869-1874, 1887-1906) mintegy négyötöde izraelita vallású volt. A második legnagyobb felekezet a római katolikus volt, ezután pedig az evangélikusok, majd pedig a reformátusok következtek. Az arányok azonban nem voltak teljesen azonosak minden korszakban. 1870 körül 66 % volt a zsidóság aránya, 1900 után pedig már 82 %. Hasonlóan növekvő tendenciát mutatott az akadé- misták között az evangélikus felekezet is, míg a katolikus és a református csökkent, utóbbi 1900 után teljesen hiányzik. A görögkatolikusok és görögkeletiek az egész vizsgált korszakban szinte teljesen hiányoznak, (lásd 1. és 2. táblázat)

Földrajzi szempontból a megoszlás a következő: A hallgatók közel fele (46 %) Budapesten született, egy elég tekintélyes hányad — 16 % — noha vidéken született, de az iskolába járáskor már a fővárosban élt, a maradék 38 % pedig vidéki családból érkezett a Kereskedelmi Akadémiára. Felekezetenként megvizsgálva némileg más eredmények adódnak. A katolikusok és az evangélikusok között sokkal nagyobb arányban találhatók budapestiek (közel 70 %), mint az egész mintában, az izraeliták között pedig a vidéki több. Ennek megfelelően a budapestiek között valamivel nagyobb a keresztények aránya, mint a vidékiek között, ahol a zsidók az összes akadémistán belüli arányukat is jócskán meghaladóan vannak képviseltetve, (lásd 3. és 4. táblázat) A vidék ez esetben az egész szőkébben vett Magyarországot jelenti, tehát csak Erdély és Horvátország marad kívül az iskola vonzáskörzetén. Néhány megye — mint például Nyitra, Zemplén, Tolna, Bács-Bodrog — környezetéhez képest különösen nagy létszámmal képviselteti magát az akadémisták között. Nyitra és Zemplén esetében ez jól magyarázható a zsidó közösségek ottani nagy létszámával, Tolna és Bács- Bodrog azonban relatív alacsony létszámú izraelita népesség mellett abszolút számokban Nyitránál és Zemplénnél is több hallgatót küldött a kereskedelmi Akadémiára,9 arányaiban a budapesti zsidóságnál is többet.10 Az északkeleti megyék, amelyek nagy izraelita népességgel rendelkeztek, alig küldtek hallgatókat az akadémiára, az északnyugati régióból származóakkal együtt is csak a vidéki hallgatók 25 %-a származik a Felvidékről. Valószínű, hogy az ország

9 Az említett megyék izraelita lakossága 1900-ban: Zemplén: 31533, míg az innen kikerült hallgatók száma 38; Nyitra: 24935, az innen kikerült hallgatók száma 61; ezzel szemben Bács- Bodrog: 10596, ahonnan származik 97 hallgató; Tolna: 8427, ahonnan 83 hallgató került ki.

10 A számítások forrásául szolgáló adatok: Az 1900. évi népszámlálás /. köt. Bp. 1902.

315