Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)
Rétfalvi Gábor: Adalékok a szombathelyi premontrei gimnázium történetéhez. A tanári könyvtár állománya a XIX. század végén
RÉTFALVI GÁBOR ADALÉKOK A SZOMBATHELYI PREMONTREI GIMNÁZIUM TÖRTÉNETÉHEZ A tanári könyvtár állománya a XIX. század vegén A dualizmus idején az országos folyamatokhoz hasonlóan Szombathelyen is robbanásszerű változások zajlottak le. Ennek jelei magától értetődően a gazdasági életben is, a kultúra területén is megfigyelhetők. Az 1869 és 1910 között megháromszorozódott népességszámú város az anyagi körülmények javulása mellett szellemi téren is kedvezőbb helyzetbe került.1 Ez alatt az idő alatt születtek meg mindazok a kulturális keretek és intézmények, melyek nélkül a város nem tölthette volna be regionális feladatait a művelődés területén. E fél évszázad alatt Szombathely a Dunántúl egyik legjelentősebb iskolavárosává vált. Az iskolák közül kiemelkedett a premontrei-rend gimnáziuma, melynek tanári kara komoly szerepet töltött be a város kulturális életében. A líceum jogutódjaként 1850-ben megalakult főgimnázium nemcsak az épületet, felszerelést, tanári kart örökölte elődjétől, hanem annak hagyományait, szellemiségét is.1 2 Ezek a tradíciók arra ösztönözték a premontrei tanárokat, hogy a közvetlen oktató, nevelő tevékenységükön kívül cselekvőén vegyenek részt a város kulturális életében. Érzékenyen reagáltak minden, a köz érdekeit érintő, a művelődés ügyét előmozdító problémára. Csupán példaként említjük Lipp Vilmos személyét, aki felkarolta a városi könyvtár létesítésének már korábban felmerült gondolatát, cikkében hangsúlyozva, hogy a népművelés hiányain egy városi közkönyvtár felállításával lehet segíteni. Az 1880-ban megnyílt könyvtár így részben az ö munkásságának is köszönheti létrejöttét.3 A tanári kar működésének színteréről elsősorban a különféle egyletek kínálkoztak. Az egyesületi élet különböző rendezvényei, előadások, viták, felolvasások nyújtottak teret, lehetőséget és keretet, hogy tevékenységüket kifejthessék.4 Szombathelyen 1878-ban már 17 egylet működött, köztük a Dalárda Egylet és az 1 Thirring Gusztáv (szerk.): Magyar városok statisztikai évkönyve I. évf Bp., 1912. 53. o. 2 Kővári Ferenc: Iskolánk 200 eve. In: A szombathelyi Nagy Lajos Gimnázium jubileumi évkönyve... Szombathely, 1972. 27-30. o. 3 Vasmegyei Lapok. 7. cvf. 52. sz. 1873. jún. 29. 1. o. cs uo. 8. cvf. 76. sz. 1874. szept. 20. I. o. 4 Bősze Sándor: Az egyesületek helye és szerepe a magyar társadalom életében a XIX. és a XX. században. In: Vas megyei levéltári füzetek. 6. köt. Szombathely, 1993. 77. o. 301
