Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)

Varsányi Péter István: Egy protestáns "Nagytanoda" a változó hazában. A hódmezővásárhelyi református gimnázium története 1849-1914

volt a szó szorosabb és tágabb értelmében. „Egy olyan nehéz és küzdelmes átmeneti időszakban, amely legkészültebb tanférfiakra is annyiban meglepő lehetett, tapintatával inkább és puszta jelenlétével tudta ő vezetni a gymnasiumot” — búcsúzott tőle 1860-ban a vásárhelyi tanintézete32 1860-ban, ugyanis ekkor Debrecenbe, 1872-ben pedig az újonnan szervezett kolozsvári tudományegyetem tanszékvezető tanárának hívták. Még a vásárhelyi gimnázium igazgatójaként, 1858-ban lett a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1879- ben rendes tagja. Gyermekei közül Lajos (1858-1923) választotta a nevelői hivatást (s lett később a gimnázium igazgatója is), József (1851-1933) az orvosit; 1909-től a kolozsvári, majd a szegedi egyetem professzora.3'

1852-ben lett a gimnázium tanára, majdan igazgatója a felettébb izgalmas és változatos életű Kiss Gusztáv (1825-1899). Morvaországból (Rovecin) érkezett Kecskemétre, ahol a jogot Jókai Mór és a műfordító Ács Zsigmond iskolatársaként végezte. 1847-ben Pest megye Kossuth Lajos mellé nevezte ki országgyűlési jurátusnak; igy tagja lehetett 1848-ban a bécsi küldöttségnek is. 1848-1849- ben a 49. honvédzászlóalj századosa; a komáromi kapituláció előnyét élvezve azonban sikerült a megtorlástól megmenekülnie. A Podmaniczky családnál végzett rövid házitanítóskodás után került Hódmezővásárhelyre, ahol 1888-ig, nyugdíjba vonulásáig tanított magyart, németet és francia nyelvet.34

Az 1848-1849-es szabadságharc csatatereiről, az itáliai kényszerkatonáskodás megpróbáltatásaiból érkezett Vásárhelyre 1862-ben Garzó Imre (1827-1914) mérnök, tanár. 1863-ban Kiss Gusztávval együtt szervezte meg egy megyei sorsjáték hasznából a gimnázium fizikai szertárát; 1867-1868-ban igazgatónak is megválasztották. Nyugdíjba vonulása (1874) után még évekig dolgozott a Fögymnasiumi Felügyelőség tagjaként. Oktatómunkája, közéleti tevékenysége mellett foglalkozott közoktatáspolitikai kérdésekkel („A közoktatás kérdéséhez”, 1880.), tankönyvírással („Mennyiségtan”, 1864.).35 Hátrahagyott emlékiratait 1978-ban a Magvető Kiadó jelentette meg.36

32 Főgimnáziumi értesítő, 1859-1860., Futó Mihály: i. m. 121. o.

33 A kép teljessége kedvéért említjük meg, hogy Imre Lajos unokái közül az egyik (Sándor) ma a debreceni orvosegyetem; a másik a Kossuth Lajos Tudományegyetem bölcsészkarának oktatója (László).

34 Futó Mihály: i. ni. 224-225. o.

35 Vö. Varsányi Péter István: Garzó Imre pedagógiai nézetei. In: Bethlen Gábor Gimnázium Évkönyve. Hódmezővásárhely, 1974. 10-24. o.

36 Garzó Imre: i. m.

2S7