Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)

Varsányi Péter István: Egy protestáns "Nagytanoda" a változó hazában. A hódmezővásárhelyi református gimnázium története 1849-1914

állami vizsgára kötelezték, a tanintézet állami hatóság felügyelete alá került, tankönyvként csak az állami hatóság által jóváhagyónak használhatók, ha az intézet bármilyen állami segélyt vesz igénybe, az igazgatót a miniszter nevezi ki. „A ridegen központosító állam — írta 1897-ben Futó Mihály — a tanügy legvékonyabb szálát is kezében összpontosította; a fenntartó protestáns egyháznak pedig törvényes jogai teljes megsemmisítésével, csak a teherviselés kötelezettsége marad"?

A hódmezővásárhelyi református gimnáziumban9 1849 és 1851 között még minden a megszokott mederben folyt, az elöljáróság azonban kezdte felismerni: ha ezt az iskolát meg akarja tartani, az Entwurf előírásai elöl nem térhetnek ki.

A vásárhelyi tanintézet 1845-ben megkapta ugyan a nyilvánosság jogát, most mégis annak megújításáért, megerősítéséért kellett folyamodnia. Mivel az egyházi elöljáróság 1852-ben kérte a kormánytól a tanintézet nyilvánosságának megadását, a helytartóság 1853. április 3-án kimutatást várt a tanintézet anyagi erejéről, a taneszközök mennyiségéről, a tanárok tevékenységéről, a tantárgyakról, tanórákról. A pontos és szabályszerű eljárás érdekében ajánlják egy, az osztrák gimnáziumok számára kiadott hivatalos folyóirat megrendelését.10 Hézagosnak találták a tanárok — 1853. június 4-én készített és felterjesztett — életrajzait, különösen az 1848-1849-re vonatkozó időszakot (a tanárok „...esetleges írói, tudományos vagy hírlapírói működéséről” éppen úgy hallgatnak, mint arról, hogy a „választott tanárok” ténylegesen részt vettek-e az „ 1848— 1849-iki zavarokban”). Elsősorban Szikszay Károly (1852-1862 között tanított a gimnáziumban) ellen emeltek kifogást mivel honvéd volt, s ezért büntetésből a császári hadseregbe is besorozták. Kétséget sem hagytak afelől, hogy „...csak az állami rendnek teljesen hódoló férfiakra lehet bízni a serdülő nemzedék nevelését”; következésképp — hangzik a fenyegetéssel is felérő bíztatás — „...egyes tanároknak hivatásukból való netaláni elmozdítása” nem lesz akadálya a nyilvánosság elnyerésének."

9 A gimnázium történetére lásd Futó Mihály: i. m., Földcsi Ferenc - Imre Mihály - Varsányi Péter István: A hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Gimnázium. Bp., 1990., Varsányi Péter István: A református főgimnázium. In: Hódmezővásárhely története 11/2. Hódmezővásárhely, 1993. 760-770. o.

10 Ennek pontos címét krónikaírónk nem nevezi meg: „...az ausztriai gymnasiumok számára hivatalos folyóirat eddigi évfolyamai” Uo. 106. o.

" Uo. 108. o.

278