Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)

Bariska István: Az Entwurf és a Kőszegi Bencés Algimnázium

Az első kérdésre könnyebb válaszolni. Az ún. „alapelvek” 10. pontja értelmében a magyar középiskolákat ideiglenese (provisorisch), „az ausztriai közép- és reáltanodák szerkezetének nyomtatott terve”, azaz Entwuríja szerint kell átalakítani.30 A magyar közoktatás már ismerte az állami szabályozás mibenlétét: az 1777-es és az 1806-os Ratio Educationis formájában. A Ratio Educationis, az „oktatás-nevelési rendszer” szabályozásának itt azonban csak arra az 1806-os változatára emlékeztetünk, amely „csak a katolikus (királyi) iskolákban volt érvényes”, hiszen az 1790/1791-es 26. törvénycikk a protestáns iskolák számára autonómiájukra való tekintettel teljes tanügyi szabadságot biztosított.31

Amikor tehát azt keressük, hogy milyen jellegű a magyar tanügy osztrák mintájú újjászervezése, akkor egy dolgot külön hangsúlyoznunk kell: 1815-1866 között a Habsburg monarchia a monarchikus föderalizmus keretében akarta megvalósítani állami és igazgatási modernizációját. A következésképpen a nemzeti keretek elvetésével. 1842-ben Ausztria kimaradt a Német Szövetségből, így Kelet-Közép-Európai hatalom maradt. 1849-ben a magyar rendi nemzeti liberalizmus alkotmányos monarchiáját számolta fel orosz cári segítséggel. Ezt követően újra napirendre került az abszolutisztikus modernizáció alternatívája, benne a tanügy abszolutisztikus modernizációjával.32 Ugyanakkor azt is le kell szögezni, hogy a szent szövetségi kontinentális Európában a „trón és oltár” homályosan körvonalazott 1815 utáni szövetsége is újra „polgárjogot” kapott.33 Ez az oka a magyar rendiség és az uralkodó kompromisszumára alapított 1806- os oktatásügyi kódex, Eötvös 1848-as liberális reformterve és a Leo Thun- Hohenstein gróf bevezette Entwurf célkitűzései közti különbségeknek.

Eme összefüggések tükrében nem lehet azon csodálkozni, hogy az „alapelvek” és az Entwurf jegyében teljes körű, a császárság szolgálatába állított és neoabszolutisztikus eszközökkel végrehajtott modernizálás kezdődött. A szabályozás most már a protestáns iskolákra is kiterjedt. Az iskolaügy polgárosítása felülről indult meg. A katolikus rendi gimnáziumokban a magyar katolikus egyházi viszonylagos függetlensége tiszteletben tartásával, de a magyar nemzeti érdekek kizárásával.

30 Mészáros István: i. m. 78. o.

31 Ratio Educationis, az 1771-i és az 1806-i kiadás mag)>ar nyelvű fordítása Bp., 1981.9.0.

32 Glatz Ferenc: Nemzette válás cs állami önállóság 1830-1867. In: A magyarok krónikája. Bp., 1995.374-375.0.

33 Kinder, Hermann - Hilgcmann, Werner: Világtörténelein-SH atlasz. Bp. - Berlin 1992. 317. o.

266