Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)

Mónus Imre: A hajdúböszörményi református iskolaszék története

pad. Szükségessé vált új padok beszerzése. Öt tanítói állást hirdettek meg, hogy negyedik osztálytól a leánytanulókat tanítónők taníthassák. Az öt állásra 21 tanítónő jelentkezett, ami mutatta a tanítónők elhelyezkedési nehézségeit, mert a századforduló után általában még férfi tanítókat alkalmaztak. Hajdúböszörmény református egyháztanácsa az új állások elfoglalásával az eddigi 30 tanítói állást 36-ra emelte. Ugyanakkor — a Bocskai térre néző ablakokkal — új emeletes iskola építését is tervbe vették.

A Református Egyház Esperesi Hivatala a presbitérium útján felméréseket végez az iskola egyes osztályaiban, hogy az eredmények alapján értékelje és osztályozza, minősítse a tanítók munkáját. Az eredmények alapján a város 36 tanítója név szerint az alábbi osztályzatot kapta: kitűnő: 4 fő, jeles: 6 fő, jó: 11 fő, elégséges: 14 fő, elégtelen: 1 fő. Az elégtelen osztályzatot elért tanitónő munkájának hiányosságait elég részletesen taglalja a jegyzőkönyv, végül a presbitérium és az iskolaszék arra az elhatározásra jutott, hogy még egy évig ideiglenesen taníthat, de ha akkor sem mutat fel elfogadható eredményt, munka- viszonyát megszüntetik.

Ugyanebben az értékelésben Dobó Sándor tanító elégséges osztályzatot kapott, pedig személye kiemelkedő volt a város tanítói között.10 11 Megalakítója volt a felekezetközi tanítóegyletnek. Az egylet 43 taggal működött. Sajtóorgánum is csatlakozik nevéhez. A Tanítók Lapjának (előbb Protestáns Néptanító) szerkesztője. A szerkesztést mindvégig Hajdúböszörményben végezték. A nyomdai előállitás is sokáig Hajdúböszörményben volt. A Tanítók Lapja szellemi tekintélye az egész országra kisugárzott, szerkesztője nem félt kényes kérdésekhez sem hozzányúlni." Mint hajdúböszörményi református tanítótestület elnöke fordult az iskolaszék felé, s azon keresztül a presbitériumhoz, a délelőtti tanításra való áttérés miatt, melynek biológiai, pedagógiai és pszichológiai érveit felsorolta.

Éppen Dobó indítványára az egyházkerületi közgyűlés kimondotta, hogy a Népiskolai Szervezet 54. paragrafusát törli, illetve az 56. paragrafussal egyesíti oly formán, hogy az egyhuzamban való tanítás tárgyában az iskolaszék dönt. Ha a kettő között nézeteltérés merülne fel, a legfelsőbb döntést az esperes kezébe teszi le. Bakóczi Endre iskolaszéki elnök kijelentette, hogy amíg felettes hatósági döntés nem születik, addig hozzájárul az egyhuzamban való délelőtti tanításhoz. Ez az engedmény 1923 szeptemberétől tarthatott, mert az egyházkerületi

10 Uo. Esperesi Hivatal leirata.

11 Bcncsik János-Nyakas Miklós: A művelődés története 1876-tól napjainkig. In: Hajdúböszörmény története. Debrecen, 1973. 566. o.

245