Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)
Siró Béla: Református középiskolák, református iskolapolitika a polgári Magyarországon
SÍRÓ BÉLA REFORMÁTUS KÖZÉPISKOLÁK, REFORMÁTUS ISKOLAPOLITIKA A POLGÁRI MAGYARORSZÁGON Az egyházi iskolák helyzetét, a felekezeti iskolázás sajátosságait nemcsak a feudalizmus évszázadaiban, a kizárólagos egyházi, felekezeti iskolázás időszakában érdemes vizsgálni, hanem az 1848-49-es forradalomtól, illetve a kiegyezéstől a második világháborúig tartó időszakban is. Ebben a periódusban egyrészt az a lényeges kérdés vethető fel, hogy az egyházak milyen álláspontot képviseltek és milyen szerepet játszottak az oktatási rendszer modernizációjában, a polgári iskolarendszer kiépítésében az egyes típusok fenntartásában (a megváltozott korkívánalmaknak megfelelő, új iskolatípusok bevezetése, a tananyag, a tanterv korszerűsítése stb.). Másrészt teljesen új problémaként jelentkezik, hogy az egyházak hogyan illeszkedtek be az 1867 után önállóvá váló állami keretbe, hogyan alakult az egyházak és az állam viszonya az oktatásban. E kérdés jelentőségére utal, hogy az egyházak — együttesen — az államnál nagyobb középiskola-hálózattal és tanulónépességgel rendelkeztek még a két világháború közötti Magyarországon is: az 1932/33. tanévben fennálló 161 középiskolából mindössze 66 volt állami és királyi katolikus, ahol a növendékek 44 %-a tanult.1 Azaz nemcsak az elemi oktatás, a népiskola, hanem a középfokú oktatáson belül a tanítóképzés mellett a középiskola is erősen egyházi befolyás alatt maradt. Tanulmányomban a református egyházvezetés és az állam oktatásügyi kapcsolatának az alakulását tárgyalom a polgári időszakban és azt, hogy a református egyháznak mennyire sikerült megőriznie autonómiáját, ezzel történetileg kialakult sajátosságait középiskoláiban. A középiskolai tanulónépességen belül református középiskolába járt 1879/80-ban 16,3 % (30 intézmény), 1891/92-ben 14,6 % (27 intézmény), 1899/1900-ban 14,2 %, 1909/10-ben 12,4 %, 1920/21-ben 13,8 % (18 intézmény), 1932/33-ban 13,5 % (19 intézmény). Ezekhez csatlakozott 4 majd 5 leány középiskola.1 2 A polgári korszakban tehát, a többi felekezeti középiskolához hasonlóan, a református középiskolák szerepe is némileg csökkent az iskolázásban, mivel az állam is kiépítette saját intézményeit. Az állam előretö1 Asztalos József: A magyar középiskolák statisztikája az 1932/33. tanévig. Budapest, 1934. 14. o. 2 Uo. 215
