Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)
Mann Miklós: Oktatáspolitikusok és oktatáspolitikai koncepciók Magyarországon 1867-1944
meg kell találnia az adott viszonyok között azt az utat, amelyen a legcsekélyebb kár okozásával igyekezhet megoldani „a pillanatnyilag talán szüneteltetendő kultúrintézmények átmentését egy szebb és boldogabb jövőre”. Csak anyagilag kivihető, megoldható javaslatokkal iparkodott előállni, így például tanácsolta, hogy a pedagógusok fordítsanak nagyobb gondot az ifjúság egészségére: „Ahol és amikor csak lehetséges, vigyük a gyermekeket szabad levegőre.” A nyári sátorozásnál, kirándulásnál pedig fel kellene használni az időt arra, hogy az ifjúságot nyelvekre tanítsák. A Gömbös- és Darányi kormányban 1932-től 1938-ig a korszak másik jelentős kultúrpolitikusa, Hóman Bálint egyetemi professzor állt a kultusztárca élén. Hóman 1933-ban a parlamentben tartott beszédében új oktatáspolitikai elgondolásokat hirdetett meg. Elismerte ugyan a takarékossági követelmények figyelembe vételének szükségességét, mégis így fogalmazott: a kultúrpolitikát „a nemzeti kultúrfejlődés szellemében kívánom irányítani és ezért a valódi érdekek és a céltudatos kulturális fejlesztés előfeltételeinek biztosítására törekszem”. Leépitések helyett a kulturális szervezetet az adott pénzügyi keretekhez igyekezett átalakítani-, „egy ésszerű, viszonyainknak megfelelő kultúrhálózatnak és kulturális intézménysorozatnak a biztosításáról” szólt. Egyetértett azzal a kritikával, amely szerint az ország közoktatásügye, s főleg felsőoktatása túlméretezett. „Ma Magyarországon négy egyetem van tizenhat karral, van egy közgazdasági kar, egy műegyetem, négy, illetőleg öt karral, három jogakadémia, három gazdasági akadémia, egy erdőmémöki és bányamémöki akadémia három karral, egy állatorvosi akadémia, két kereskedelmi felső tanfolyam, Ludovika tisztképző akadémia, tizennyolc papnövelde és két polgári iskolai tanárképző, összesen ötvennyolc főiskola, illetőleg kar működik. Ebben nincsenek benne a művészeti főiskolák.” Hóman szerint borzasztóan nagyok az aránytalanságok az egyes iskolatípusok között, és az egyes vidékek iskolákkal való ellátottsága terén. Ezekből az adatokból máris következett első elgondolása, az 1934-ben végrehajtott egyetemösszevonás-, egy új konstrukció, a József Nádor Műszaki és Közgazdaságtudomcinyi Egyetem létrehozása. „Célom a gazdasági irányú, vagyis az ipari-műszaki, kereskedelmi, mezőgazdasági felsőoktatás csúcsintézményének egy szervezetben való egybefoglalása; az új műszaki és közgazdaságtudományi egyetem lenne az alkalmazott tudományok főiskolája, mely megoldaná a közgazdaságtudományi képzésnek eddig elég sután megoldott problémáját” — fejtette ki Hóman Bálint, akinek első minisztersége idején az egyetemösszevonás 209
