Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)

Mann Miklós: Oktatáspolitikusok és oktatáspolitikai koncepciók Magyarországon 1867-1944

1921-ben benyújtotta a testnevelésről szóló törvényjavaslatot. Indoklásában kifejtette, hogy csak az ifjúságtól lehet remélni „a nemzeti erények feléledését, az ország sorsának jobbra fordulását”. Ezért az ifjúság nevelésében sokkal nagyobb teret kell biztosítani a testnevelésnek, amelytől „nemcsak a test erejének fokozását, hanem az egész nemzet egészségének a gyarapodását, munkaerejének megsokszorozódását várjuk”. Vass József minisztersége idején megkezdte a középiskolai reform, s a reálgimnázium kialakításának munkálatait is.

1922. június 16-tól 1931. augusztus 24-ig állt a kultusztárca élén a magyar történelem egyik legjelentősebb kultúrpolitikusa, gróf Klebelsberg Kuno. Működése a nagy elődökhöz -— Eötvös, Trefort, Wlassics — hasonlóan átfogta a nemzeti kultúra minden területét. A minisztersége idején megvalósult népiskolai program keretében 5000 új, modem tanterem épült fel. 1931-ben megjelent újságcikkében megelégedetten állapíthatta meg: „A múlt év októberének szegedi ünnepei során avattuk a szeged-rókusi iskolában az ötezredik népiskolai tantermet és tanítói lakást. Ez az iskolaavatás szimbolikus lezárása volt egy alig négy év alatt lebonyolított nagy népiskolai építési akciónak, amelyhez fogható nem is igen folyt Magyarországon.” Távlati terveiben szerepelt a tankötelezettség kiterjesztése, a nyolcosztályos népiskola, mivel bevezetésének kötelező elrendelését még nem tartotta időszerűnek. 1925-ben tartott parlamenti beszédében így fogalmazott: „Az én programom igen mérsékelt haladást vesz kilátásba. Az első öt év alatt csak megengedném, hogy a községek elhatározzák ott, ahol maguk jónak látják, a nyolcéves népiskolát. Öt év múlva ez kötelezővé válnék, de még mindig jogot adnék a kultuszminiszternek arra, hogy felmentést adjon mindazokon a helyeken, ahol a kérdés anyagi okokból megoldhatatlan. Csak tízévi átmeneti idő után térnénk át a nyolcéves népiskolára. Erre azonban okvetlenül szükség van.” Programot dolgozott ki, indított meg az iskolán kívüli népművelés fejlesztésére. A testnevelés kibontakoztatása érdekében a községeket kötelezte játszóterek létesítésére, épületek átadására. „Nekünk egészségesebb új nemzedékre van szükségünk” — mondotta a nemzetgyűlés 1924. február 28-i ülésén.

A magyar keresztény úri középosztály érdekében modernizálta a középfokú oktatást: „A nálunk meglevő két iskolatípus, a gimnázium és a reáliskola mellé még egy harmadikat hoztam be: a reálgimnáziumot, s ezzel határozottan állást foglaltam az egységes középiskola eszméje ellen, s mindazokat az előnyöket, amelyeket az egységes középiskola biztosít, azzal igyekszem a magyar ifjú számára biztosítani, hogy egységesítettem a képesítést. A jövőre mind a három magyar iskolafajta egyformán fog képesíteni mindenféle főiskolai tanulmányra.”

206