Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)

B. Virághalmy Lea: Értékválság - értékváltás: egy múlt századi értelmiségi

német nyelvterülete számára a legolvasottabb külföldi íróvá Jókai Mórt tették. A Pester Lloyd számos akkor neves irodalmárt (Ludwig Wescslert, Glatz Edét, Kertbeny Károlyt, Bródy Zsigmondot, Virághalmi Ferencet...) bízott meg a fordítói munkával. (Virághalmi ezen tevékenységéről utódai számára Veigelsberg Leó — Ignotus édesapja — 1882-ben bizonyítványt állított ki, mely azonban a II. világháború után elveszett.)

Virághalmi pesti évei alatt magánéletében nagy változás történt — „midőn... kaczér villámú szemek szórták öldöklő nyilaikat a lágyra hangolt, óvatlan férfi keble felé”19. Ezen szemek tulajdonosa a veresegyházi református Ubrankovics Konstatina volt, akivel reverzális híján csak passiva assestentia mellett kelhetett e^ybe. Árpád fiuk születése után Konstantina hosszú szenvedés után meghalt. Virághalmi rövidesen újra nősült, s a bajor származású Maria Reiscneggcr a kis Dénes születésekor szintén meghalt.

Nehéz idők következtek Virághalmi életében. A Pester Lloyd Gesellschaftnál bekövetkezett változások arra késztették, hogy megváljék mind a társaságtól, mind a laptól, s az Ungarischer Lloydhoz csatlakozzék. Az irodalmi ellenzékhez tartozva újra könyvkiadáshoz készült. Átdolgozta kissé a Győri Közlönyben 1861-ben már folytatásban megjelent önéletrajzi regényét, az „Egy cserepár20 naplójá”-t. Ez a mü regényalakban megírt, 1849 karácsonya és 1851 ősze közötti napló, amellyel Kacziány Géza „A magyar mémoire irodalom” című munkájában bővebben foglalkozott. A regény 1866-os megjelenését követően Worafka rendőrfőnök rögvest intézkedett: „Kedves barátom Kari! ... Cserepáromat a múlt héten 600 példányban elégették a policzián. Nőd pracnumerálva lévén nálam reá, iparkodni fogok bárhol is egy példányt szerezni s azt neki megküldeni... Őszinte barátod Virághalmi.”21

Virághalmi ismét súlyosan csalódott. Két árva kisfiúval, a könyvkiadás okozta adósságokkal, sikertelen harmadik házassága után megint nekivágott a világnak. Jelöltette magát az 1867-es Győr megyei választásokon, s Enessey Kálmán barátjával együtt megyei aljegyzők lettek. Innen azonban hamarosan leköszönését fejezve ki, átlépett a honvédséghez, s 1871-ben a budai Vár Bécsikapu utcájában lévő Honvédelmi Minisztériumhoz vezényelték. A minisz19 Győri Közlöny, 1864. 362. o. Virághalmi F.

20 „Cserepár, fn.: Gúnyos nevök az austriai örökös tartománybcli gyalogoknak, kik egykoron fehér nadrágon fekete harisnyát viseltek. A viselet megszűnvén, a név is elavul. Ugyanaz a szerb tsarapár szóval, mert tsarapar szerbül am. harisnya.” Czuczor G. — Fogarasi J.: A magyar nyelv szálára I. Pest, 1862. 961. o.

21 Virághalmi Ferenc levele Ráth Károlyhoz (MTA Kézirattár)

193