Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)
Sasfi Csaba: A nagykanizsai és a keszthelyi gimnázium vonzáskörzete és a diákok lakóhelyi koncentrációja 1808 és 1848 között
5.3. táblázat A legalább 10 diákot adó településekről kikerülő diákság rendi állás szerinti megoszlása a településtípusok között (Zalaegerszeg nélkül) Típus 1 2 3 4 Összesen Nemesek aránya % 19 17 34 30 100 Mezővárosi polgárok aránya % 45 43 2 10 100 Közrendűek aránya % 25 21 9 45 100 Foglalkozást űzők aránya % 38 20 4 38 100 Humanista osztályosok aránya % 26 19 20 35 100 1827 után kezdők aránya % 30 22 14 34 100 5.4. táblázat A legalább 10 diákot adó települések típusainak egyes települési jellemzői (Zalaegerszeg nélkül) Típus 1 2 3 4 Teljes állomány átlaga Lélekszám átlaga 1827 (L.Nagy) 1412 1836 736 1086 1205 Népességnövekedés 1787-1850 (%) 147 117 108 122 124 Népességnövekedés 1827-1850 (%) 136 104 114 121 122 Adózó népesség aránya 1828 (%) 30 30 16 26 25 Nemes férfi lakosság aránya 1787 (%) 2 2 24 2 6 * A muraközi települések adatai nélkül. A táblázatok eredményei szerint a nemesek arányai nagyrészt a várakozásnak megfelelően alakultak: a kiválasztásra került települések összes nemes diákjának valamivel több, mint a fele az 3-4-es típusba tartozó településekről, tehát falvakból került ki. A humanista osztályra vonatkozó adataik azt jelzik, hogy a teljes gimnáziumi végzettségre való törekvés a kisnernességen belül is gyakori volt. A mezővárosi polgárok érthetően szinte kivétel nélkül a mezővárosokból kerültek ki, ezeknek az adatoknak a szerepeltetése formális. A közrendűek típusonkénti megoszlása sem okozott meglepetést, az ő csoportjuknak a fele kerül ki a mezővárosokból, azonban a falvakból jövő közrendűek esetében érzékelhetően nagyobb (15 %) a humanista osztályokba is tanulók aránya, ami 155
