Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)
Sasfi Csaba: A nagykanizsai és a keszthelyi gimnázium vonzáskörzete és a diákok lakóhelyi koncentrációja 1808 és 1848 között
milyen nagy területről érkeznek a tanulók, hanem azt is feltárhatja, hogy egyes területekről, illetve egyes helységekből mennyien és hova jártak középiskolába.28 Ilyen módon meghatározható egyfelől az, hogy egy-egy területre a középiskolai hálózat egyes iskolái milyen erős vonzást gyakoroltak, másfelől azok a területek és települések, amelyek erőteljesen kapcsolódtak a különböző középiskolák működéséhez, azaz környezetükhöz képest viszonylag nagy számú gyereket küldtek viszonylag folyamatosan gimnáziumba. Másrészt feltételezzük, hogy a diákok települési koncentrációjának egyik — kézenfekvő — oka a fiaikat középfokú oktatásban részesítő társadalmi csoportok lakóhelyi koncentrálódása volt. Ezt a feltevésünket szeretnénk az alábbiakban ellenőrizni a diákok rendi összetételének elemzésével. Az előbbi szempontok szerint kiválasztott helységek társadalmának és az onnan jövő diákok családi-társadalmi körülményeinek későbbi, esettanulmány- jellegü, mikroszerkezeti vizsgálata29 kedvező forrásadottságok esetén fényt deríthet a tanulmányokkal kapcsolatos egyéni-családi döntésekre, szokásokra és az iskolaválasztásnál érvényesülő tradíciókra. Ebben a megközelítésben a vonzáskörzet vizsgálata az egyes vizsgálandó települések kiválasztásának, mintegy előtanulmánynak tekinthető. Ezt a gondolatmenetet követve választottuk ki azt a 46 települést, amelyek a négy évtized alatt legalább 10 tanulót küldtek a kettő közül valamelyik, vagy mindkét gimnáziumba. (Lásd ezeket részletesen a Függelékben, a 8. táblázatban.) Vagyis azoknak a településeknek az együttes vizsgálatáról lesz szó, amelyek a két iskolába viszonylag nagy számban és viszonylag rendszeresen adtak diákokat, tehát közbülső helyzetben vannak az iskolaszékhelyek és a diákot nem vagy csak egyet-egyet küldő települések között. Ezeknek a településeknek egy részéről az előzőekben mondottak értelmében nemcsak a két vizsgált gimnáziumba járhatott diák: mint a megyei és járási adatok ismertetésénél 28 Mcndöl Tibor: Általános településföldrajz. Bp. 1963. 433., 436. o., Bcluszky Pál: I. m. 45. o. Az oktatástörténet vonatkozásában ezt az igényt fogalmazza meg Tóth István György is: „Ezt a kérdést a magyar és külföldi szakirodalom eddig általában úgy vizsgálta, hogy egy iskola diákjait származási helyük szerint csoportosította, bemutatva az adott iskola vonzáskörzetét. Egy vidék iskolázási, művelődési viszonyairól azonban csak az adhat valós képet, ha éppen fordítva, azt nézzük meg, hogy az ott elő gyerekek közül hányán tanultak tovább, és milyen iskolákba jutottak cl.” Tóth István György: i. m. 39. o. 29 Ennek során az iskolai anyakönyvi névszerinti adatokat más típusú forrásokból, családi levéltárakból, naplókból, árvaügyi iratokból stb. származó információkkal lehetne összekapcsolni, és például az iskoláztatás költségeit, az iskoláztatás szándékait, céljait, a további iskolai és foglalkozási élctutat is fel lehetne tárni. 144
