Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)

Csoma Zsigmond: Peter Jordan, az ausztriai és magyarországi agrárszakoktatás és mezőgazdaság szürke eminenciása. Adatok az osztrák-magyar és az európai mezőgazdasági kapcsolatokhoz a XVIII-XIX. század fordulóján

pénzét is a Mentekötővel (lántzal) eggyütt Ítélték.”14 Trautmann nagyhatású szakkönyve, amelyet Jordan korábbi évtizedekben elhangzott nyilvános egyetemi előadásaiból állított össze, németül már 1810-ben megjelent, 1829-ben pedig magyarul is. E kiadás azonban nem tartalmazza az egész szakkönyvfordítását, hanem főként azokat a részeket, amelyek a természet jelenségeinek magyarázatai — s csak nagyon keveset közöl a racionális mezőgazdasággal foglalkozó részekből. A georgikoni diákok szakmai ismereteinek gyarapítása érdekében Festetics László 1839-ben arra utasította Reischer Endre professzort, hogy fordítsa le Trautmann egész mezőgazdasági szakkönyvét, hogy a hallgatók azt ha nem is eredetiben, de a teljes terjedelmében tanulmányozhassák.15

Ez a könyvfordítás azonban tudomásunk szerint nem készült el. A Széchenyi Könyvtár Kézirattára őriz egy példányt Trautmann könyvének fordításából 1842-ből.16 Lencsés J. Antal fordította le Trautmann szakkönyvének 4. változatlan kiadását, amely azonban nyomtatásban nem jelent meg Magyarországon. Trautmann könyvében a kertészetet és a szőlészet-borászatot dolgozta ki alaposabban a mezőgazdaság más ágaihoz viszonyítva. Lencsés volt a Természeti, Gazdasági és Mesterségi Esméretek Tárának a szerzője és kiadója, a Georgikon- ban pedig a gazdasági tudományok és mesterségek rendes oktatója, és uradalmi kormányzó is egy személyben. A könyvfordítást Lencsés, nem véletlenül, Fecstetics Lászlónak ajánlotta.

Lencsés J. Antalnak azonban fennmaradt egy másik kézirata is, amely a georgikoni szakmai oktatást jól tükrözte, és bizonyítja Trautmann, illetve Trautmann munkásságán keresztül Jordan hatását a keszthelyi Georgikonra. Ebben a kéziratban Lencsés, aki 4 évig tanult, majd újabb négy évig oktatott a Georgikonban, az agrártudományt három részre osztotta.

I. A mezei gazdaságot alapozó ismeretekre, amelyek közé sorolta a természetábrázolást, a mennyiségtani-matematikai ismereteket, és a természettudományt, idesorolva a kémiát is, melynek fontosságára felhívta a gazdák figyelmét.

II. A mezei gazdálkodás ismereteit is hangsúlyozta, ezen belül a növénytermesztés és állattenyésztés technológiai, szakmai ismereteit. Felhívta a figyelmet a nyereséges növénytermesztés és állattenyésztés szempontjaira (ökonómia), melyet Lencsés a „gazdasági adásvevés, öszveszerkesztés, politika, és kormányozás” tudományának nevez.

14 Nemzeti Gazda 1817. 404. o.

15 Sülé S.: A keszthelyi Georgikon. 1 13. o.

16 OSZK. Kézirattár Quart. Hung. 3698.

120