Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)
Kelemen Elemér: Az iskola a magyar társadalom történetében
tömegoktatás teológiai-filozófiai alapjait: az egyén jogát hirdette az isteni világossághoz vezető műveltségre és az egyházi közösségek jogát az iskolák feletti ellenőrzésre, azaz az autonómiát minden egyházi és világi felsőbbséggel szemben. A protestantizmus gyors hazai térhódítása az új hitet szolgáló iskolák számának rohamos gyarapodásán is lemérhető. A humanizmus szellemében működő városi és városi plébániai iskolák sora alakul át a XVI. század derekától református, evangélikus és unitárius kollégiummá — Sárospataktól Pápáig, Debrecentől Gyulafehérvárig, Pozsonytól Eperjesig, Kolozsvárott és még számtalan új szellemi központban — a három részre szakadt ország magyarnak maradt területein. Az új, demokratikus felfogás tükröződött a tanulóifjúság változó összetételében. Erdélyben — különösen Bethlen felszabadító rendelkezése nyomán — megnőtt a jobbágyszármazású diákok száma, a gyarapodó anyanyelvű népiskolákba egyre több leánytanuló is járt. A protestáns iskola új, gyümölcsöző szellemi kapcsolatokat teremtett: Svájc, Hollandia, Anglia egyetemei jelentették az új teológiai, tudományos, társadalmi és politikai nézetek forrásvidékét. A külföldi egyetemekről hazatérő diákok — a hazai kollégiumok tudós professzorai — révén és a kollégiumok köré kiépülő partikuláris iskolák közvetítésével a magyar társadalom egyre szélesebb rétegeihez jutottak el a XVIIXVIII. század társadalom- és természettudományának új eredményei és szellemi irányzatai: a karteriánizmus, a puritanizmus, a newtoni fizikai világkép és a pietizmus erkölcsi felfogása. A protestantizmus gyors térhódítása ellenlépésekre, s — a siker feltételeként — önmaga megújítására késztette, kényszerítette a pozicióit vesztő katolikus egyházat. Az ellenreformációként emlegetett vallásügyi reform iskolai eredményei is rendkívül jelentősek voltak. Magyarországon — Oláh Miklós esztergomi érseknek köszönhetően — a XVI. század közepétől állami támogatással és az egyes települések anyagi áldozatvállalása révén megindult a katolikus népoktatás, majd a középiskolai oktatás modem elvek alapján történő meg- és újjászervezése. A XVI. század utolsó harmadában a jezsuita, majd a XVII. század derekától a piarista rend sorra alakuló gimnáziumai jelezték az ellenreformáció sikereit. Megújultak a kapcsolatok a külföldi, főképp az itáliai egyetemekkel, majd kiépültek az új gráci jezsuita egyetemmel is. 1635-ben pedig Pázmány Péter korszakos iskolaszervező tevékenységének eredményeképpen megkezdte működését a nagyszombati jezsuita egyetem, a későbbi budai, pesti, illetve budapesti egyetem sikeres elődintézménye. Paradoxonnak hat, de a széttagolt, belső és külső ellenségtől szorongatott, politikai pártviszályoktól és vallásháborúktól sújtott országban, az iszonyatos 11
