Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)
Csoma Zsigmond: Peter Jordan, az ausztriai és magyarországi agrárszakoktatás és mezőgazdaság szürke eminenciása. Adatok az osztrák-magyar és az európai mezőgazdasági kapcsolatokhoz a XVIII-XIX. század fordulóján
CSOMA ZSIGMOND PETER JORDAN, AZ AUSZTRIAI ÉS MAGYARORSZÁGI AGRÁRSZAKOKTATÁS ÉS MEZŐGAZDASÁG SZÜRKE EMINENCIÁSA Adatok az osztrák-magyar és az európai mezőgazdasági kapcsolatokhoz a XVIII-X1X. század fordulóján A XVIII. század végi, XIX. század eleji magyarországi mezőgazdasági szakoktatás és a mezőgazdasági szakirodalom helyzetét, eredményeit és hiányosságait viszonylag jól ismerjük.1 Ennek ellenére, a kapcsolatok és a hatások vizsgálata még számos érdekes elemmel bővítheti ismereteinket. Sokszor apró mozzanatokból, adatokból állítható csak össze egy-egy hatás, egy-egy jellemző momentum. Ilyen esettel találkozunk Peter Jordan, a korszak híres és jellegzetes szakembere portréjának megrajzolásakor is. A bibliográfiák igen szűkszavúan emlékeznek meg az egykor diákjai által körülrajongott professzorról, aki gyakorlati érzéke révén mintauradalmat is vezetett és mind az osztrák mind a magyar agrárszakoktatásban szerepet vállalt. Azonban Ausztriában és Magyarországon emlékét a feledés homálya fedi, ami a kevés fennmaradt értékelhető adat miatt, valamint publikációinak hiányával magyarázható. Meg nem írt könyvei, ma már alapvető agrártörténeti dokumentumok lehetnének, ha újszerű gondolatait, kísérleti eredményeit nemcsak a gyakorlati mezőgazdaság területén fejtette volna ki. Ma már látható, hogy a legkiválóbb tanárszemélyiség, a legragyogóbb kísérletező-kutató elme emléke is elvész az évszázadok alatt, ha nem marad írott nyoma tanításának a „Gutenberg galaxis” lehetőségét kihasználva. Mit tudnánk Johann Beckmann, Albrecht Thaer európai mezőgazdaságot újrarendező elveiről, ha nem vetették volna szorgosan papírra azokat? Hiába kísérleteztek volna, hiába figyeltek volna meg törvényszerűségeket, hiába oktatták volna az okszerű, a racionális mezőgazdaság tanait az érdeklődő fiatalok százainak, ha nem is * ' Bakács I.: Mezőgazdaságunk és az agrárszakirodalom a XVIÍ1. században. In: Századok 1947. 140-151. o., Sülé S.: A keszthelyi Ceorgikon. Bp. 1967., ifj. Barta J.: Mezőgazdasági irodalmunk a XVIII. században. Bp. 1973., Kosáry D.: Művelődés a XVIII századi Magyarországon. Bp. 1980., Csorna Zs.: Szőlészeti, borászati hagyományok a megújulás és a közösség kötelékében. Kapcsolatok, hatások, konfliktusok Dunántúl és Európa között a XVII. század végétől a XX. század elejéig. Debrecen-Budapest, 1994-95. 115