Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)
Koltai András: A magyar piaristák proszopográfiájának forrásairól
KOLTAI ANDRÁS A MAGYAR PIARISTÁK PROSZOPOGRÁFIÁJÁNAK FORRÁSAIRÓL A jeles magyar piaristák életrajzi adatainak tudományos célú összegyűjtése a XVIII. század második felében kezdődött (bár rendi életrajzi gyűjtemények korábban is voltak1). Ezek a munkák a barokk kori irodalomtörténetírás kedvelt műfajának, a historia litteraria-nak keretében születtek. Az első ilyen proszopográfiainak tekinthető mű, Kácsor Keresztély privigyei novíciusmester Virorum doctrina illustrium... című, 1774-ben összeállított kézirata volt, amely az általa nevelt rendi növendékek számára ismertette közvetlen stílusban 52, nagyobbrészt magyar piarista író életútját.1 2 Kácsor nyomdokait követte Horányi Elek, aki 1808-1809 között, két kötetben megjelent Scriptores Piarum Scholarum című művében 37 életrajzot föl is használt rendtársa munkájából.3 Effajta piarista írói és tudományos lexikonok azután a későbbiekben is, egészen napjainkig születtek és születnek, de ezekben természetesen csak a kiválasztottak viszonylag szűk köre szerepel, szócikkeikben pedig nem annyira az életrajzi . adatok, mint a tudományos munkásság ismertetése dominál.4 A XIX. század második felétől viszont már más alapokon is készültek piarista , élerajzi gyűjtemények. Elsőként Csősz Imre nevét kell megemlítenünk, aki a nyitrai gimnázium történetéről szóló, 1879-ben megjelent könyvében közölte az iskola tanárainak jegyzékét, valamint az igazgatók rövid életrajzait (köztük a sajátját is). Az életrajzok tanulságaként többek között azt állapította meg: „a mi szeréntünk legfőbb figyelmet érdemel, láthatni ebből: mily jó kútfők heverhet1 Ezek közül az egyikről, az úgynevezett suffragiuniokról meg alább lesz szó, a másikban, rendi szentek gyűjteményeiben viszont magyarok nemigen szerepelnek. 2 A Magyar Piarista Rendtartomány Központi Levéltára, Budapest (a továbbiakban: MPRKL), V 172/34. Itt jegyezzük meg, hogy mivel a levéltár rendezés alatt áll, a továbbiakban a hivatkozásokban nem a levéltári jelzeteket, hanem a raktári számokat adjuk meg. J Horányi, Alexius: Scriptores Piarum Scholarum liberaliumque artium magistri /-//. Budae, 1808-1809. Vö. Ongrádi Jenő: A piaristák irodalomtörténeti munkássága. Budapest, 1935, 11-12. o. (Palaestra Calasanctiana, 8). 4 A legfontosabbak: Vinas, Thomas: Index bio-bibliographicus... Scholarum Piarum qui in universo ordine pietatem, litteras ac scientas scriptis suis foventes ornaverunt /-///. Romae, 1908-1911. Picanyol, Leodcgario: Rerum latinarunt scriptores ex Ordine Scholarum Piarum. Romae, 1956. Vilá Palá, Claudio- és Claudio Bandrés Rcy, Claudio (szerk.): Diccionario Enciclopedio Escolapio, vol. II: Biograftas de escolapios. Salamanca, 1983. 53
