’56 Zalában. A forradalom eseményeinek Zala megyei dokumentumai 1956-1958 - Zalai Gyűjtemény 40. (Zalaegerszeg, 1996)

BEVEZETŐ

BEVEZETŐ Dokumentumkötctiink elkészítésekor alapvetően arra a forrásbázisra támasz­kodtunk, amely 1990/91 év folyamán a Soros Alapítvány támogatásával készült. Az akkori feltáró munka a Zala megyei Levéltárban őrzött közigazgatási illetve ügyészségi iratokra, valamint a - máig is - Megyei Bíróság irattárában őrzött per­iratokra terjedt ki. A munka eredményeként a dokumentumokból készült több ezer fénymásolat egy példánya az OSZK '56-os gyűjteményében a kutatók rendelkezé­sére áll. Ez a gyűjtemény azonban értelemszerűen nem tartalmazza azokat a do­kumentumokat, amelyek a kutatás megindulásakor, különböző okokból (az iratok rendezettsége, kutatási korlátozások) számunkra is hozzáférhetetlenek voltak. Az azóta letelt időben azonban lehetőségünk nyílt a korábban hozzáférhetetlen iratok feltárására is. így kutatást végeztünk a Hadtörténelmi Intézet Levéltárában, a Bel­ügyminisztérium Történeti Irattárában, a Politikatörténeti Intézet Levéltárának vonatkozó irategyüttesében. Ugyancsak lehetővé vált az - azóta a Zala megyei Levéltár kezelésébe került - MDP, illetve MSZMP Zala megyei Bizottsága vonat­kozó iratainak feltárása is. Kötetünkben mindazokat a történeti forrásokat felvettük, amelyek 1956. októ­ber 23-tól, az eseményekkel egyidőben születtek, továbbá mindazon iratokat, amelyek november 4-i szovjet megszállást követően a forradalom "utóvéd­harcának" dokumentumai. Nem tekintettük feladatunknak a megtorlás részletes ­személyre bontott - bemutatását, a közölt forrásokkal csupán a tendenciákat kí­vántuk bemutatni. Minthogy az eseményeket követő időszakban az egykorú dokumentumok je­lentős része (elsősorban önvédelmi okokból) megsemmisült, ezért főleg a kisebb településeken, üzemekben, intézményekben végbemenő történésekről döntően a korabeli sajtó alapján lehetséges csak tájékozódni. A dokumentumok közlésénél természetesen figyelembe vettük a személyiségi jogokról illetve az adatvédelemről szóló alkotmányos alapelveket, ugyanakkor hangsúlyozni kívánjuk, hogy a nyilvános szereplés, vagy a nyilvános bírósági tár­gyalás az adott ügyben szereplők nevének közlését lehetővé teszi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom