’56 Zalában. A forradalom eseményeinek Zala megyei dokumentumai 1956-1958 - Zalai Gyűjtemény 40. (Zalaegerszeg, 1996)
KAPILLER IMRE: Zalai honvédek az 1956-os forradalomban
vélte, hogy egy páncélos demonstrációval - miként Berlinben is - csírájában el tudja nyomni a megmozdulást. 2 A támogató gyalogság nélküli páncélosok azonban könnyű prédáivá váltak a fürgén, ügyesen manőverező felkelők fegyvereinek. Ezért Tyihonov 25-én azt javasolta a magyar vezérkari főnöknek, hogy vidékről hozzanak fel két magyar hadosztályt. Ezek, a szovjet páncélosok támogatásával képesek lesznek a felkelők állásait felszámolni, illetve megsemmisíteni. Tóth vezérőrnagy hamar intézkedett. A dunántúli 4. hadtesttől, illetve a Duna-Tisza közi 3. hadtesttől egy-egy hadosztályt rendelt a fővárosba. 3 Amikor ez a parancs a vidéki helyőrségeket elérte, már ott is érezhető volt a fővárosi események hatása. 25-étől kezdve szinte mindenütt tüntetésekre, népgyűlésekre, kisebb-nagyobb összetűzésekre került sor, azonban az AVH és a Határőrség egyes gyér erősségű egységein kívül szinte egyetlen alakulat sem állt ki a rendszer mellett. A néphadsereg vidéki helyőrségei dermedten, értetlenül szemlélték az eseményeket. A tisztek igyekeztek, a lehetőségek szerint a rájuk bízott személyi állományt az eseményekből kivonni. Október 25. és 29. között vagy semleges szemlélődőként figyelték, mi történik körülöttük, vagy úgymond az "anarchia ellen" a rend megőrzésére csatlakoztak a forradalmi erőkhöz. A vidéki helyőrségek együttműködése az új helyi hatalmi szervekkel, vagyis a Munkástanácsokkal, Forradalmi, vagy Nemzeti Bizottságokkal jórészt súrlódásmentes volt. Október utolsó napjaiban a katonák parancsra, vagy anélkül "megváltak" szovjet relikviáiktól. A tisztek levágták egyenruhájukról a "pagonyt" (szovjet mintájú vállap) a legénység letépte sapkájáról a vörös csillagos rózsát. A laktanyába is kitűzték a lyukas, vagy leragasztott címerű nemzeti zászlót. Időközben a HM-ben is változások történtek. 27-én menesztették a csődöt mondott minisztert és helyére, addigi helyettesét, Janza Károly altábornagyot nevezték ki. Első napiparancsában még az "ellenforradalmi bandák megsemmisítését" helyezte kilátásba és az ezek elleni harc szükségességéről beszélt. Sőt felajánlotta önmagát és a honvédséget az Apró Antal. Czinege Lajos és másokból szerveződő szélsőbalos un. Katonai Bizottságnak. A Bizottság hajlandó lett volna akár bombázni is Budapestet és katonai diktatúra bevezetését tervezte. A terv, Nagy Imre ellenállásán megbukott. Kérdés persze, hogy a terv megvalósításához találtak volna-e olyan egységeket, amelyek parancsaikat végrehajtották volna. 2 1953. június 17-18-án Kelet-Berlinben és az NDK más városaiban munkásfelkelés robbant ki. A főváros utcáin megjelenő szovjet páncélosok csírájában folytották el a megmozdulást. 3 Horváth Miklós: A magyar néphadsereg és az 1956-os forradalom. Részletek az 1956-os forradalom katonai történetéből.^Hadtörténeti Közlemények. 1996. 3.sz. 3-29.p.
