’56 Zalában. A forradalom eseményeinek Zala megyei dokumentumai 1956-1958 - Zalai Gyűjtemény 40. (Zalaegerszeg, 1996)

A FORRADALOM ESEMÉNYEINEK ZALA MEGYEI DOKUMENTUMAI

hogy tovább akarnak dolgozni és a forradalom további célkitűzéseit magukévá teszik, szakaszparancsnoki beosztásba lettek helyezve. Egyenlőre, akik őszinték és becsületesen a forradalom mellé álltak, meg vannak hagyva az alakulatoknál. Pék József: Javaslom, hogy Halász bajtárs tájékoztassa a Forradalmi Bizottságot arról, hogy mi a jelenlegi helyzet a szovjet-magyar erőkkel mi történt az utóbbi napok eseményei után. Halász [Ferenc] szds.: A szovjet nagy riadalmat keltett, mert különböző helyekről jöttek bejelentések, hogy a szovjetek jönnek befelé, és benti csapatmozgásokat végeznek. Ez nem jelenti azt. hogy ne győződtünk volna meg róla. Elég szervezett a felderítése a Dunántúli Nemzeti Bizottságnak és elég szervezett az egész ország területén. Győrben nemcsak a Dunántúl volt ott, hanem minden nagyobb városnak a forradalmi bizottságától voltak ott. Az egész magyar nép a Dunántúlhoz csatlakozott. Ott már azonnal telefonáltak, s az egész ország területén a mozgásokat figyelték, hogy hova, merre mennek. Megállapításom, hogy megszállták a hadi repülőtereket, hogy biztosítsák magukat, hogy a magyar légierők akciót ne kezdhessenek ellenük. Arra hivatkoztak, hogy biztosítsák a bentlévők kivonulását. Megállapításunk, hogy ennek két célja lehet: 1./ Hogy a hadseregünk egyik ütőképes részét, mely a légierőben van, azt egyből ki tudták kapcsolni. Persze nem számítottak arra, hogy az egész magyar nép küzdeni fog a forradalom továbbviteléért. 2.1 A másik, amit a rádió is bemondott, hogy a vasúti vonalakat, a keleti irányból jövő vasútállomásokat szállják meg.

90 Ehhez mint stratégiai szempontból hozzászólni nem tudok. Tekintve, hogy a fölmérés a jelen pillanatban van, a felderítő szervek munkája kell ahhoz, hogy fel tudják mérni. Tény, hogy úgy a Dunántúli Nemzeti Bizottmány, valamint az Országos Honvédelmi Bizottmány felhívása az, hogy a nyugalmat őrizze meg mindenki. Arra kérem a bajtársakat és polgártársakat, bár merre közlekednek a szovjetek, csendes tüntetést lehet ellenük alkalmazni olyanformán, hogy figyelik, hogy mit ténykednek, de semmiféle tűz megnyitásról szó sem lehet. Ha ők provokálnak, mi nem fogadjuk el, amíg ők tüzet nem nyitnak. Amíg ők tüzet nem nyitnak, mi nem nyitjuk meg ellenük. Ha megnyitják, mi a végsőkig harcolunk ellenük. A városi és a falusi nemzetőrségeknek figyelmét szintén fel kell hívni, hogy akármerre mozognak az oroszok, nem kell megijedni. Nyugodtan nézzék végig, hadd vonuljanak, csak az értékeinkhez hozzá ne nyúljanak. Ha elvisznek A miskolci, illetve a nyíregyházi rádiók folyamatosan tudósítottak a szovjet csapatok mozgásáról október utolsó napjaiban. In: A forradalom hangja... 253, 255, 259, 313. p.