’56 Zalában. A forradalom eseményeinek Zala megyei dokumentumai 1956-1958 - Zalai Gyűjtemény 40. (Zalaegerszeg, 1996)

BÉRES KATALIN: Egy zalai kisfalu a forradalom idején Ozmánbük 1956

keit fogja képviselni. Beszéde után a felvonulók elénekelték a Himnuszt majd többek javaslatára elindultak összegyűjteni a régi vezetők fegyvereit. Pál József fegyverét a felesége adta át, Hegyi Györgyé a kerítésre volt kiakasztva(í), Horváth József TSZ elnöké pedig nem volt otthon. A bukott rend képviselői nem mutatkoztak a felvonulók előtt. A fegyvereket a tanácsházba vitték, elzárták, majd később átadták a zalalövői rendőrségnek. A fegyverek összegyűjtése után a tömeg szétoszlott. A tüntető felvonuláson nem került sor tettlegességre, az emberek még jelszavakat sem kiabáltak, miután legfőbb törekvésük, a hatalom helyi képviselőinek leváltása megtörtént, békésen hazatértek. A falu normális életének visszaállítását a lehető lcgdcmokratikusabban megválasztott forradalmi bizottságra bízták. Másnap, október 29-én gyűlt össze az új bizottság, amely tevékenységét azzal kezdte, hogy kiegészítette tagságát a TSZ tagjaival is, így került be Horváth József TSZ elnök és Bánfai Vendel TSZ tag is. A gyűlésen olyan határozatokat hoztak, amelyek egyrészt a vagyonbiztonságot szolgálták, - a megszaporodott lopások elhárítására csőszt állítottak, leltárba vették a bagodi gépállomásról kapott mezőgazdasági gépeket és felszereléseket; megbízólevéllel kiküldték Horváth Lászlót és Bella Ferencet, hogy a Büki Bálint portáján található gattert is leltározzák fel, de miután kiderült, hogy az a TSZ tulajdona, a leltározásra nem került sor. A határozatok másik része az 1948 előtti állapotok, a jogfolytonosság visszaállítását szolgálta. Kimondták, hogy a jogtalanul elvett földeket, munkaeszközöket és állatokat vissza kell szolgáltatni eredeti tulajdonosaiknak, de a TSZ feloszlását nem kezdeményezték. Visszaállították a közbirtokossági erdőkezelést, szabályozták a kavicsbánya használatát, a tejkezelő ellenőrzését. A gyűlésen megjelenő Horváth József TSZ elnök elmondta, hogy a tagság nem akar dolgozni, nem akarják az állatokat megetetni, mert bizonytalannak érzik a jövőjüket. Kérte a forradalmi bizottságot, hogy menjenek ki a TSZ-bc és beszéljenek az emberekkel. A kérésnek eleget téve Paksa István vezetésével négyen mentek át a szövetkezetbe, ahol a tagság előtt Paksa elmondta a bizottság határozatát, biztosította őket. hogy nem kívánják a TSZ feloszlatását, a tagok által bevitt földeken dolgozzanak tovább. Sőt, Horváth László felajánlotta, hogy a előkészített búzamagot segítenek elvetni a TSZ tagoknak. Az ozmánbüki TSZ nem is oszlott fel, sőt az idő rövidsége miatt a tulajdonrendezésre sem került sor. Az október 29-i gyűlésen határozat született arról is, hogy az intézkedéseket nyilvánosságra kell hozni, ismertetni kell a község lakosságával, jelen esetben ki kell doboltatni. A dobolási szöveget Paksa István és Kutasi Tibor állította össze, 5 pontba foglalva a határozatokat. Az első pontban, a kommunizmus elparentálása után, felszólították az embereket, hogy mindenki őrizze meg a nyugalmát, végezze a munkáját. Akit bármilyen sérelem vagy károsodás ért a Rákosi rendszer alatt, az