Turbuly Éva: Zala vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái II. 1611-1655 - Zalai gyűjtemény 39. (Zalaegerszeg, 1996)

Bevezetés

tett módosított portaösszeírása, amelyeket a függelékben tettünk közzé. A 409-432. ol­dalig bekötött közgyűlési iratokat, többnyire a megyéhez intézett királyi és nádori leira­tokat tartalmaz, ezek nem kerültek közlésre. A feljegyzések egy kötetbe kötésének idő­pontja nem állapítható meg. A bekötés során néhány esetben az egyes gyűlések oldalait felcserélték, sérült az időrend. Erre a szövegben lábjegyzetben, illetve a megfelelő krono­lógiai helyen a dátum megadásával utaltunk. A jegyzőkönyvek 2. kötete 222 számozott oldalt tartalmaz, az 1634-es évvel folyta­tódik és 1678-ig tartalmaz bejegyzéseket. Az 1655-ös lezárást terjedelmi-technikai okok határozták meg, reméljük idővel sor kerülhet majd a kötet teljes feldolgozására is. A nyilvánvaló hiányok ellenére jól kivehető, hogy a közgyűlések, részgyűlések, törvény­székek bizonyos időbeli rendszerességgel követték egymást. Teljes jegyzéküket a hely és a dátum pontos megadásával a kötet végén külön is közöljük. Tárgyalt korszakunkban a következő jegyzők működéséről tudunk a jegyzőkönyvek szövegéből: keresztúri Pataky János 1609-1619 Tötössy Gábor: 1619-1634 kisudvarnoki Kürthy István 1634-1636 Gazdagh Fülöp 1636-1640 Darás István 1640-1651 mankóbüki Horváth Ferenc 1651­A regeszták szövegében arra törekedtünk, hogy a gyakran ismétlődő formalitásokat egyszer bemutatva, majd a továbbiakban elhagyva a lehető legnagyobb pontossággal adjuk vissza az eredeti bejegyzések tartalmát. Személyek esetében az első említéskor megadtuk a titulust (egregius, magnificus, nobilis stb.), személy- és helyneveknél jelen­tős eltérés esetén a könnyebb visszakereshetőség érdekében a betűhív alakot is. Az isme­retlen helynevek beazonosításához Csánki Dezső "Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában" című munkáját használtuk. A személynevek írásánál ismert szemé­lyeknél a szakirodalomban általánosan használt névalakot vettük figyelembe, kevésbé ismerteknél Kázmér Miklós "Régi magyar családnevek szótára" című munkájára tá­maszkodtunk. Az előforduló hely- és személynevek betűhív alakját a mutatókban is szerepeltetjük. A jegyzetekben utaltunk a tisztújításokra, mivel időszakunkban ezt a közgyűlés elne­vezésében még nem jelölték, illetve bizonyos kiegészítő információkra. A csaknem kizá­rólag latin nyelvű szövegek között található magyar bejegyzéseket, amelyek többnyire perszövegek, ugyancsak a jegyzetben, illetve olykor a regesztákban elhelyezett idézetek­kel is jeleztük. Gecsényi Lajos lektor útmutatásait figyelembe véve a szövegben az egyes fogalmakat, tisztségeket és kifejezéseket magyarul adtuk meg. Ahol ezt értelmezési okokból indokoltnak tartottuk, illetve a dátumok esetében gömbölyű zárójelben közöltük a latin nyelvű alakot is. Az előző kötet bevezetőjében utaltunk már arra, hogy az OTKA támogatásának kö­szönhetően a közgyűlési jegyzőkönyvek regesztáinak kiadása, amely 1986-ban kezdődött el, több megyét érint, Nyugat-Dunánlúlon Zalán kívül Sopron, Vas és Győr megyéket. 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom