Balogh Elemér: Göcseji szólások és közmondások - Zalai Gyűjtemény 38. (Zalaegerszeg, 1995)

31. kanász 32. 33. kantárszár 34. 35. kánya 36. kanyar 37. kap 38. kapca 39. kapcarongy 40. 41. kapó 42. káposzta 43. 44. káposztáié 45. [kapsz] 46. kaptafa 47. 48. káptalan 49. kapu 50. kapuláb 51. hivatalos. * Ugy everlek, hok kalánnye szénnek összü = kegyetlenül elverlek, földhöz csaplak. * Vö: B22. Káronkodik, mind ék kanász — csúnyán, durván káromkodik. * Vö: 1118. Ub beszél veié, mind a kanász a südőve [a disznójjáve] = durván gorombán beszél vki vei. * Vö: K245. Megereszti a kantárszárat = többet megenged vkinek, mint eddig, nagyobb szabadságot ad neki. * Vö: Gy7. Rövidre fog 'gya a kantárszárat = megszigorítja a fegyelmet. * Vö: Gy8. Vügyö el a kánya'. = a) <bosszús kifakadás> ; b) < belenyugvás kifejezésére; > mit bánom én! b) Vö: F142 Bevetté a kanyart — alaposan berúgott. Vö: A61ö As sé tudom, miho kaptyak = annyi a tennivalóm, nem tudom, melyikkel kezdjem. Vö: E160. Szorul a kapca = kínos helyzetbe, bajba jut vki. * Vö: Hl 87. Nëm kapcarongya = nem olyan utolsó senki ő, hogy joga volna durván bánni vele. Ollam, mittd a kapcarongy — a) nagyon gyűrött; b) nagyon rossz minőségű < ruha (anyag) >. * b) Vö: M210. Kapóra gyün = éppen akkor érkezik vki v. történik vmi, amikor szükség van rá. * Az egésszem más káboszta = nem arról van szó, az nem tartozik ide, más dolog az. * Vö: L58, T64. Káboszta laza, eméhetünk haza = < tréfás buzdító szórakozó társaságból v. az idő lejártával való hazamenetelre> . Kábosztalé folik az erejibe — a) közömbös, érzéketlen; b) gyáva. * Megá, lësz kapsz'. — várj csak, nagyon kikapsz! <így fenyegetik a gyereket, ha-vmi rosszat tett> . Vö: L175, S14. Ëk kaptafára huz = különböző jellegű dolgokat helytelenül azonos elbírálás alá vesz, egyformán itél meg. * Vö: K16. Ëk kaptafára készülék = teljesen egyformák. Vö: E2. Nëm káptalan a fejem [Az én fejem sé káptalan] — nem tudhatok mindent, nem tarthatok mindent észben. * Vö: K23. Eb betëttë nekijjë a kaput = a) ezzel végleg eldőlt és rosszra fordult a sorsa; b) ez végleg kikészítette; c) ez a pusztulását okozta. Akár a kapulábnag beszénék — hiába beszél neki az ember, meg se hallja, amit mondanak neki. Vö: F30.