Dokumentumok Zala megye történetéből 1944-1947 - Zalai Gyűjtemény 37. (Zalaegerszeg, 1995)

BEVEZETŐ

BEVEZETŐ Dokumentumkötetünk Zala megye 1944 októbere és 1947 szeptembere közötti történetének legjellemzőbb epizódjait próbálja meg bemutatni. Vállalkozásunk célja, hogy az ismert tények mellett olyan új, elsődleges forrásokat adjunk közre, amelyeket az elmúlt évtizedek történetírása tabuként kezelt. Mintegy húsz esztendővel ezelőtt történt már kísérlet az 1944. és 1945. év zalai eseményeinek dokumentumok általi bemutatására, de a "sine ira et studio" elv részleges alkalmazásának igénye ekkor még kudarcra ítéltetett. A másfél évvel ezelőtt megkezdődött dokumentumfeltárás és válogatás során számos olyan forráscsoport került látókörünkbe, amelyek vizsgálatát a korszakra vonatkozó kutatások eddig elhanyagolták. Sajnos a terjedelmi korlátok erős szelekcióra késztettek bennünket, így csak e "fordulatokban gazdag", de inkább drámai periódus leglényegesebb elemeinek felvillantására adódott lehetőség. A kötetben bemutatásra kerülő 122 tétel segítségével szeretnénk képet adni a háború során - gyakorlatban utána - a nagyhatalmi státuszok és befolyási övezetek megváltozása által indukált magyarországi rendszerváltás vidéki, helyi megnyilvánulásairól. Az országos események zalai vetületének megrajzolása mellett a válogatás másik fő szempontja az volt, hogy a dokumentumok gyakorta személytelen hivatalosságát lehetőleg kiküszöbölve láthatóvá tegyük az egyént, az egyéni sorsokat. A forrásokat bevezetendő egy-egy dolgozat tárgyalja átfogóan, igazán csak a fontosabb csomópontokat megragadva - különösen az 1945. esztendőre koncentrálva - Zala megye politika- és gazdaságtörténetét. A publikált iratok és plakátok a Zala Megyei Levéltárból, a nyomtatott dokumentumok pedig a korabeli zalai sajtó anyagából származnak. Az adott eseményről az újságok híradását akkor részesítettük előnyben, ha arról hiteles levéltári forrás nem állt rendelkezésünkre. A dokumentumok közzétételének sorrendjét keletkezési idejük határozta meg. A másolatban fennmaradt iratok kötetben elfoglalt helyét a tartalmukból következő logikai rend döntötte el. Ugyanez vonatkozik azokra az esetekre is, amikor egyáltalán nem - vagy nem egyértelműen - szerepel a forráson a keletkezési hely és időpont. A szövegek eredeti tagolását, írásmódját, egyéb jelzéseket (kiemelések, a betűk mérete stb.) igyekeztünk nyomdatechnikai eljárásokkal jelölni. A gépelt vagy nyomtatott részektől megkülönböz-