Dokumentumok Zala megye történetéből 1944-1947 - Zalai Gyűjtemény 37. (Zalaegerszeg, 1995)
DOKUMENTUMOK ZALA MEGYE TÖRTÉNETÉBŐL
A Nyilaskeresztes Párt Hungarista Mozgalom Zala vármegyei megyevezetősége folyó hó 11-én délelőtt a vármegyeház nagytermében megyei tisztségviselői értekezletet tartott. Az értekezleten megjelent Csornai Miklós főispán, megyevezető, Szerecz László h. megyevezető, dr. Kcmencs Béla megyei munkarendvezető, Horváth Senkó Ferenc, parasztszéktartó, Soltész József megyei munkásvezető, Kay István megyei pártszolgálatvezető, dr. Begidsán Emil megyei pártügyész és Zob Emőke női megyevezető. Az értekezlet az Ima és az Emlékezéssel kezdődött, majd dr. Kcmcnes Béla megyei munkarendvezető emelkedett szólásra. Előszavában értesítette a testvéreket, hogy a megyei tisztségviselői értekezletet ezután minden hónapban rendszeresen megtartják, ahol a közösséget érdeklő problémákat megtárgyalják. A munkarendvezető testvér bejelentette, hogy a közeljövőben Zalaegerszegen és Nagykanizsán hat hétig tartó párt-iskolát állítanak fel. Beszélt a Nemzetvezető zalai útjáról, 25 a zalamegyei propagandáról, kitért a tisztségviselők kötelmeire, tárgyalta a gépkocsik üzembevételét és ismertette a honvédség és a párt közötti viszonyt. A pártgazdálkodás és a mezőgazdálkodás helyes mederbe való terelését szorgalmazta. Méltatta a nők szerepét a Hungarista Mozgalomban. Csornai Miklós főispán megyevezető a párt és a közigazgatás közti viszonyt ismertette, majd kitért a mezőgazdálkodásra. - Sok lovat kell beszolgáltatnunk - mondotta -, de ne csüggedjünk, mert azokat a lovakat, amelyek már régóta bent vannak, le fogják szerelni. Bejelentette, hogy a 35 évesnél idősebb mezőgazdákat, - ahol erre szükség van - le fogják szerelni. Ahol munkáshiány állna be a mezőgazdaságban, akkor ott a katonaságot fogják igénybe venni. Kérte a községvezetőkat: hassanak oda. hogy a tavaszi vetéseknél elegendő vetőmag álljon rendelkezésre. Dr. Begidsán Emil megyei pártügyész ismertette a megye területén előforduló fegyelmi ügyeket. Horváth Senkó Ferenc, megyei parasztszéktartó bevezető beszédében méltatta, hogy milyen nagy szükség van a parasztságra. - Nagy szükségünk van a magyar parasztra - mondotta. Ö a nemzet fenntartója, tehát elsőrendű kötelességünk őket felemelni és a többi munkássággal egy életszínvonalra hozni. Elvész az az ország, amelynek nincs erős parasztsága. Soltész József megyei munkásvezető a munkásság jövőbeni helyzetét ismertette és tényként leszögezte azt a megállapítást, hogy: «Minden ember annyit ér, amennyit a Ld, 8. sz. dok.
