Dokumentumok Zala megye történetéből 1944-1947 - Zalai Gyűjtemény 37. (Zalaegerszeg, 1995)

KÁLI CSABA: Zala megye gazdasági életének fontosabb vonásai

mal is ellátta a nagyközséget. Valamennyiük közös jellemzője, hogy kapacitásukat ener­gia vagy megrendelés hiányában csak részben tudták kihasználni. 84 Húsz munkásnál többet foglalkoztató "gyár" volt a Balatoni Hajózási RT. Hajóépítő Üzeme Balatonfüreden, a Kerkavölgyi Faipari RT. lenti és csömödéri gőzfíírész üzemei és Keszthely Nagyközség Villamosműve. 85 Szintén ebbe a kategóriába tartozott még az "élelmiszeripari" vállalatok közül Mentes István konzerv és húsárugyára Salomváron és a Zalaexport KFT. zalaszentiváni üzemei (hűtőház, húskonzervüzem). 86 Az idézett 1945. augusztusi, SZEB-nek elküldött kimutatások adatai alapján nehéz pontos képet alkotnunk a 20 alkalmazottnál kevesebbet foglalkoztató üzemek mennyi­ségi és minőségi viszonyairól. Nem egyértelmű, hogy a főjegyzők az 5-20 fős kategóriá­nál kisebb létesítményeket mikor, hová sorolták. Példa lehet erre a zalaegerszegi járás főjegyzőjének esete, aki a SZEB-nek készített és augusztus 23-án (a főispánnak) beter­jesztett jelentésében 87 egy téglagyárat és egy fűrészüzemet említ (5-20 fő). Ugyanő egy hónappal korábban (július 14.) összesen 25 üzemet sorol fel - többek között 18 malmot, 3 téglagyárat 88 -, még tovább bonyolítja a helyzetet, hogy ugyanazon a napon(!) egy másik, közélelmezési tárgyú kimutatásban - szintén összesen - csak 8 üzemet tüntet fel. 89 Summa summárum, a SZEB vezetőjéhez befutó jelentés szerint - az egész megyé­ben - a 20-nál kevesebb (de 5-nél valószínűleg több) dolgozót alkalmazó üzemek sorában 48 malom, 15 egyéb élelmiszeripari egység (tésztagyár, szeszfőzde stb.). 16 tégla- és cserépgyár és ugyanennyi fürészüzem volt. 90 Bencze Géza. az 1947-ben kiadott "Újjá­építő magyarok" 91 c. kötet alapján összesen 28 malmot, 5 fűrészüzemet és 7 működő téglagyárat említ. 92 Bizonyosak csak abban lehetünk, hogy a fenti források közül egyik sem teljes. Az alsó kategória körüli bizonytalanság miatt, a közölt számadatok - adott esetben - a valóságban akár többszörösüket is elérhették. E néhány fős kisüzemek profil­ja - a megye természeti adottságai által meghatározottan -, a malom-, tégla-, fa- és fű­részipar volt. Nagyrészüket, még ha nem is szenvedlek jelentősebb kárt, a már többször említett nehézségek miatt tulajdonosuk hosszabb-rövidebb ideig nem indította újra. Leg­hamarább ezek közül - a közellátási és jóvátételi kötelezettségek teljesítése okán - a malmok kezdték meg a termelést. 84 ZML. Főisp. ir. 830/1945. A tapolcai, pacsai. balatonfüredi és zalaszentgróti j. fjzö.-k jelentései. 85 Uo., a járási (jző.-k jelentései. Uo., a zeg.-i j. fjzö. jelentése, vö. Zeg.-i j. tjző. ir. 1 186/1945. Utóbbi dokumentum szerint a konzervüze­mek még augusztusban sem működtek. ZML. Főisp. ir. 830/1945., a zeg.-i j. fjzö. jelentése. ZML. Zeg.-i j. fjzö. ir. 860/1945. ZML. Zeg.-i j. fjzö. közeli, ir., 70/1945. ZML. Főisp. ir. 830/1945., fjző.-i jelentések összegezése alapján. Vö. 99. sz. dok. Újjáépítő magyarok - Az országépítés két esztendeje. Bp. Szikra, 1947. Bencze i. m. 22. p. 87 89 90 91 92

Next

/
Oldalképek
Tartalom