Dokumentumok Zala megye történetéből 1944-1947 - Zalai Gyűjtemény 37. (Zalaegerszeg, 1995)

KÁLI CSABA: Zala megye gazdasági életének fontosabb vonásai

Gyárszerű létesítménynek minősült még (legalább 5 alkalmazott miatt) a Kaszaházi Műmalom, a Bauer Szappangyár, Lusker János (Szablics Rezsőné) és Erdélyi Jenő gépműhelyei valamint az OMTK tejüzeme.

76 A polgármester egy korábbi (május 15.) jelentése említést tesz a Szalay és Dankovics asztalosüzemről és a Horváth Cementárugyárról.

77 Több olyan kisüzemről is tudomásunk van, amelyeket egyik összeírás sem említ, ezek valószímülcg csak néhány alkalmazottat foglalkoztattak, mint pl.: Sütz Sándor és Fia Kékfestőgyára, Singer Miklós jéggyára

78 és a közvágóhíd. Zalaegerszeg három kis nyomdája (Zrínyi, Kakas Ágoston, Kultúra) zömében a pártok illetve a városi és megyei adminisztráció igényeit elégítette ki.

79 A városok határain kívül eső legnagyobb (20 főn felüli) üzemek a kitermelőipar reprezentánsai voltak. A legjelentősebbekről, a MAORT üzemeiről már esett szó. A másik fontos bányakincs a bauxit, melynek kitermelését, egyik legfontosabb lelőhelyén, Nyirádon és Szőc környékén a Magyar Bauxitbánya RT. végezte. Ennél kisebb jelentőségű volt a Bakonyi Bauxitbánya RT. által a Diszel és Szőc közötti Félixbányán folytatott művelés. Az Alumíniumérc Bánya és Ipar RT. 1940-41. között Csabrendeken bányászkodott, amit a háború után, a gazdaságosan kitermelhető bauxit ércvagyon kimerülése miatt nem folytattak.

80 A kőbányászatra (elsősorban bazalt) a közlekedési hálózat újjáépítése és a jóvátételi szállítások révén fontos szerep hárult. Legfontosabb üzemei, úgy mint a Zalamegyei Bazaltbánya RT. zalahalápi és nemesgulácsi, a Badacsonyi Bazallbánya RT. badacsonytomaji és nemestördemici

81 valamint a MÁV diszeli bazaltbányája,

82 a balaton-felvidéki vulkáni tanúhegyek anyagát hasznosították. Sümegen a Dunántúli Mész, Tégla és Kőipar RT. rendelkezett egy-egy bazalt- és mészkőbányával. Ugyanez a cég birtokolta a nagyközség három téglagyára közül a legnagyobbat, amely azonban az energiaforrás (szén) hiánya miatt szünetellette működését.

83 Nagyobb téglagyárak voltak még Tapolcán (Steiner), Dióskálon (Kovács Dezső és társai), Balatonarácson (Balatonvidéki Gőztéglagyár) és Zalaszentgróton (Zalavölgyi iparmüvek RT.). Ez utóbbi cég villanyáram/0 ZML. Zeg. v. polgm. ir. 9233/1945. 77 ZML. Zeg. v. polgm. ir. 5038/1945. (ld. 37. sz. dok.) 78 ZML. Zeg. v. polgm. ir. 9233/1945. 79 • ZML. Alisp. ir. 185/1945. A forrás ismerteti a megye területén működő nyomdákat, (ld. 83. sz. dok.) 80 A magyar alumínium 50 éve. (szerk.: Várhegyi Győző) Műszaki Könyvkiadó. Bp. 1984. 107-156. p. vö. ZML Főisp. ir. 9/1946. és 830/1945., a tapolcai járás főjegyzőjének jelentése. 81 • • .... ZML. Főisp. ir. 830/1945. A tapolcai járási főjegyző jelentése. 82 Zala, 1945. szeptember 30. A cikk felsorolja az újjáépítésben és a jóvátételi szállításokban fontos szerepet játszó vállalatokat. A bauxit és bazaltbányákon kívül megemlíti a lenti és csömödéri fűrészüzemet, a balatonfüredi hajógyárat és a nagykanizsai Stem-téglagyárat. 83 ZML. Főisp. ir. 830/1945. vö. Főisp. ir. 9/1946.