Dokumentumok Zala megye történetéből 1944-1947 - Zalai Gyűjtemény 37. (Zalaegerszeg, 1995)

KÁLI CSABA: Zala megye gazdasági életének fontosabb vonásai

Összehasonlításképpen, az 1935-1944. közötti évek termésátlagai: búza 7,6 q; őszi árpa 5,9 q; tavaszi árpa 7,4 q; rozs 6,2 q; zab 7,1 q kat. holdanként.

57 A következő évet megalapozó őszi gabonavetések, a tavaszihoz hasonló okok miatt szintén késedelmet szenvedtek. A megfelelő mennyiségű és minőségű vetnivaló előteremtésében az állam az ún. minőségi és ínséges vetőmagakciókkal csak minimális segítséget tudott nyújtani. így e feladat megoldása elsősorban a gazdák tartalékain és "leleményességén" múlott.

58 A november végén befejezett munka abban az értelemben sikeres volt, hogy a szántók kb. 45 %-át bevetették, ami nagyjából megfelel a "békebeli" őszi vetésterületnek. Ennek legnagyobb részét a búza (74.216 kat. h.) és a rozs (61.358 kat. h.) foglalta el.

59 A tavasziak alá végzett őszi mélyszántások azonban, a traktorok és fogatok elégtelen száma miatt, még decemberben is folytak. A mintegy 140-150 traktor vonóerejének minél racionálisabb kihasználását a főispán (mint traktorkormánybiztos) koordinálta.

60 Feladatát nehezítette, hogy a volt nagybirtokok termelőeszközeinek az újgazdák és földhözjuttatottak általi kezelésére folyamatosan alakuló földműves-szövetkezetek nem állottak mindig a helyzet magaslatán. A kötött gazdálkodásból adódóan a központosított hitelélet diszfiuüccionálása, az újdonsült gazdák hitelképességének hiánya és nem utolsó sorban a mind nagyobb méreteket öltő infláció lehetetlenné tette a termelés bankhitelből történő finanszírozását. A földművelésügyi miniszter által 1945. október végén "a háború folytán súlyosan érintett mezőgazdaság talpraállítása érdekében" rendelkezésre bocsáttatott "forgótőke hitel", mely Zala esetében 8 millió pengőre rúgott - ezt a jövő évi szükségleteket csekély mértékben fedező üzemanyagvásárlásra fordították - csak tüneti kezelésnek számított.

61 1945. előtt - és még hosszabb ideig utána is - a megye ipara

62 a mezőgazdaság mellett alárendeltebb szerepre kényszerült. E másodlagos szerepvállalás elsődleges oka a tőkehiány volt. Nem volt jelen ebben a régióban, sem az országban olyan koncentrált tőkemennyiség, amely révén a zalai értékeket (kőolaj, földgáz, bauxit, fa, mezőgazdasági nyersanyagok, olcsó munkaerő) intenzivebben kihasználhatták volna. A meglévő ipari létesítmények leginkább a mezőgazdaság termékeinek extenzív feldolgozására specializálódtak. A másik számottevő ágazat az építőanyagipar volt. Jellemző volt a kisüzemek majdhogynem teljes dominanciája, ezen belül is azoké, amelyek mindössze néhány munkást foglalkoztattak. A termelőeszközök korszerűtlensége, a 37 ZML. Zvm. Gazd. Fel. ir. I/I945. 58 ZML. Zvm. Gazd. Fel. ir. 446/1946, 27/1945; Zvm. term. min. bizt. ir.; 1945. október 19-i jelentés. 59 ZML. Zvm. Gazd. Fel. ir., term. min. bizt. ir. 27/1945. 60 ZML. Főisp. (mint traktorkonnánybiztos) ir. 1945-46. 61 ZML. Zvm. Gazd. Fel. ir. 27/1945. (term. min. bizt. ir.) Az ipartörténeti előzményekhez lásd: T. Mérey Klára: Zala megye gyáripara 1944 előtt. In: Zalai Gyűjtemény 12. sz. Zalaegerszeg, 1979. 181-198. p.; Hő: Zala megye 1942. évi gyáripari statisztikája. In: Zalai Gyűjtemény 16. sz. 135-150. p.