Dokumentumok Zala megye történetéből 1944-1947 - Zalai Gyűjtemény 37. (Zalaegerszeg, 1995)

KÁLI CSABA: Zala megye gazdasági életének fontosabb vonásai

fogadták. A föld utáni erős vágy azonban hamarosan eloszlatta kétkedéseiket és félelmeiket. A földosztást végrehajtó intézményhálózat alulról kezdte meg kiépülését. A községi földigénylő bizottságok "spontán" megalakulását több helyütt a baloldali pártok - kiváltképp az MKP - központilag instruált kiküldöttei segítették elő.

19 Az igények összeírását és magát a földosztást is meglehetősen rövid idő alatt le akarták zárni. A közigazgatási hatóságok a szovjet katonai parancsnokságok utasítására állandóan sürgették a földosztó munkálatokat.

20 Ennek eredményeként a legtöbb helyen ezeket néhány hét alatt be is fejezték.

21 Az erőltetett ütemű munka, a végrehajtás kényszerű radikalizmusa és a rendelet szövegének pontatlan ismerete miatt a későbbiekben számos esetben hosszan elnyúló jogviták keletkeztek.

22 A földosztás megyei szintű koordinálását nehezítette, hogy kettő földbirtokrendező tanács is alakult egymástól függetlenül, noha a rendelet értelmében megyénként egy tanács létrehozása (annak székhelyén) volt indokolt.

23 Nagykanizsán, a Nemzeti Bizottság javaslatára - az orosz parancsnokság "közreműködése" ellen nem tiltakozva - a nála jóval kisebb megyeszékhellyel való örök rivalizálással a háttérben, már április 18-án Hámory Zoltán törvényszéki bíró vezetésével megalakult a Földbirtokrendező Tanács.

24 A zalaegerszegi tanács felállítására vonatkozóan az első dokumentum április 17-i keltezésű

25

, de ekkor biztosan nem alakult meg, mivel a leendő hivatal vezetői csak május 15-én tettek fogadalmat

26 és tartották alakuló ülésüket Czeglcdy Ferenc

27 járásbíró vezetésével. A hivatal tényleges vezetője azonban még később is Pataky János a Megyei Földhivatal igazgatóhelyettese volt.

28 A nagykanizsai tanácsot nem szüntették meg, hanem hivatalosan mint a zalaegerszegi Megyei Földbirtokrendező Tanács nagykanizsai kirendeltsége működött tovább. A földreform előtt Zala megyében a kisbirtokok aránya meghaladta az országos átlagot, de elaprózottságuk, kedvezőtlen természeti adottságaik nem biztosítottak gazdáiknak jobb megélhetést. A legnagyobb földterületek Esterházy Pál és Festetics György, 19 ZML. Zeg.-i j. fjő. ir. 54/1945. A sárhidai "földreform intéző bizottság" megalakulási jkv.-e ld. 21. sz. dok. Ehhez hasonló a botfai földig, biz. megal. jkv.-e (ZML. Zeg.-i j. fszb. ir. 1945. sz. n. 1945. április 12.) Vö. Jenéi Károly: A földigénylő bizottságok (1945-1947). In: Levéltári Közlemények 1970. 1. sz. 133-160. p. 20 ZML. Zeg.-i j. fszb. ir. 19/1945. (ld. 23. sz. dok), vö. Béli i. m. 38. p. 21 ZML. Főisp. ir. 498/1945. (ld. 30. sz. dok.) 22 Bélii.m. 67-105. p. 23 600/1945. sz. M.E. rendelet I. fejezet. 24 ZML. Nk-i N. B. ir., 1945. április 18. és május 4.-i ülések jkv.-ei. 25 ZML. Zala Megyei Földhiv. sz. n. vegy. ir. (46. sz. doboz), vö. Zvm. Gazd. Fel. ir. 470/1945. 26 U.o. 27 Czeglédy Ferenc egyben a Zalaegerszegi Népbíróságnak is elnöke volt. Vö. 29. sz. dok. Béli i. m. 53. p., vö. Zala Megyei Földhiv. vegy. ir., (46. doboz)