Hermann Róbert: Perczel Mór első honmentő hadjárata - Zalai Gyűjtemény 36/2. (Zalaegerszeg, 1995.)
EGY UTÓLAGOS HADMŰVELETI NAPLÓ PERCZEL 1848 ŐSZI ÉS 1848-49. TÉLI HARCAIRÓL. - IV. Perczel visszavonulása Pestről a Tiszán át. Csaták Szolnoknál és Ceglédnél. A hadtest átadása Dembinskinek .
Utóbbi azt javasolta, hogy Cibakházát, Törökszentmiklóst, Püspökit stb. Kunhegyesig szállják meg, s előretolt őrsökkel tartsák szemmel a Tisza átkelőit. Perczel nem fogadta meg ezt a tanácsot, hanem feladta a teljes Tiszát, s folytatta vonulását Debrecen felé, hadtestét Debrecen környékén, Derecskén, Szoboszlón, Újvárosban akarta elhelyezni. 10- e pihenőnap volt, 11- én a zöm Törökszentmiklóson, az utóvéd Szolnokon, 12- én Kisújszállás, Törökszentmiklós, 13- án Karcag és Kisújszállás, 14- én Nádudvar és Karcag, a főhadiszállás itt maradt. Egy zászlóalj Dom Miguel, Coliig százados 247 parancsnoksága alatt Péterváradról jőve itt csatlakozott a sereghez, ellenben a Hunyadi-zászlóalj maradékát 248 és az egyetemi légiót 249 Debrecenbe tették. Perczel teljesen tétlenül maradt Karcagon 19-éig. A tartalék hadtest néven vonuló részt a minisztériumhoz behívott Répásy tábornok Kazinczy alezredesnek 250 adta át, aki ezidőtájt Madarason állomásozott, ezzel szemben a Zrínyi-zászlóaljat teljes felszerelésre Debrecenbe kellett küldenie. 251 Eszerint nála csak 2 zászlóalj utász, 1 zászlóalj Porosz-gyalogos, a bécsi légió, 1 vadászszázad és 2 osztály Császár-huszár maradt, egy 12 fontos üteggel, s ugyancsak Perczel tábornok parancsnoksága alatt állt, akinek a hadtestét ezentúl tiszai hadseregnek nevezték, (ld. a 2. sz. hadrendet) A kormányzat remélve, hogy Perczel Kohlmann általa is helyeselt terve szerint megszállva tartja a tiszai átkelőket, igencsak meglepődött, amikor megtudta, hogy az már Karcagnál van, s még tovább szándékozik hátrálni. A leghatározottabb parancsot 245 Répásy Mihály (1800-1849), cs. kir. őrnagy a 6. huszárezredben, legmagasabb rangja honvéd vezérőrnagy. Ekkor a tartalék hadtest parancsnoka. Kolerában halt meg. 24 ^ Kollmann (Kohlmann) József (1808-1889), cs. kir. főszázados, honvéd ezredes, vezérkari tiszt. Emigrál. 247 Coliig Ferenc (1808-?), cs. kir. főhadnagy, ekkor századosi rangban a 39. (Dom Miguel) gyalogezred 1. zászlóaljának parancsnoka. Később honvéd őrnagy, zászlóaljparancsnok, várfogságot szenved. 248 Az 50. zászlóaljat a Mómál elszenvedett súlyos eszteségek miatt Debrecenbe irányították. 249 Az egyetemi légió a pesti haditanoda hallgatóiból és más önkéntesekből alakult. A légió később a 90. honvédzászlóaljba olvadt be. 250 Kazinczy Lajos (1820-1849), kilépett cs. kir. főhadnagy, a 2. utászzászlóalj szervezője, később honvéd ezredes. 1849. októbber 25-én Aradon kivégzik. 251 Asbóth II. 76. o. fordításában itt ez áll: "A tartalék hadtest név alatt fennállót csapatokat a minisztériumhoz hívatott Répásy tábornok Asbóth alezredesnek adta át, ki akkor Debrecenben mint katonai parancsnok működött. - Ezen tartalékhad Újvárosban gyülekezett s ugyanott egészítek ki s fegyverezték föl".
