Hermann Róbert: Perczel Mór első honmentő hadjárata - Zalai Gyűjtemény 36/2. (Zalaegerszeg, 1995.)
EGY UTÓLAGOS HADMŰVELETI NAPLÓ PERCZEL 1848 ŐSZI ÉS 1848-49. TÉLI HARCAIRÓL. - IV. Perczel visszavonulása Pestről a Tiszán át. Csaták Szolnoknál és Ceglédnél. A hadtest átadása Dembinskinek .
hoz. Perczel hadtestével összhangban Szekulits 4-én este Kunszentmiklósra, 5-én Örkényre, s 6-án Ceglédre vonult, ahol másnap egyesült Perczellel. IV. Perczel visszavonulása Pestről a Tiszán át. Csaták Szolnoknál és Ceglédnél. A hadtest átadása Dembinskinek 241 . Az 1849. január 2-án Pesten tartott haditanácson, ahol Vetter, Görgei és Perczel tábornokok voltak jelen vezérkari tisztjeikkel együtt, elhatározták, hogy a hadsereg megoszlik, amelyből az egyik rész Görgei alatt Vác felé, a másik Perczel alatt a vasútvonalon a Tisza mögé vonul. Hogy Görgei visszavonulását leplezzék, eldöntötték továbbá, hogy Perczel hadtestével egyelőre Budát szállja meg, s csak Görgei teljes elvonulása után kezdi meg saját visszavonulását. 242 Perczel tehát 3-án Budára indult, s megszállta a főbejáróknál lévő sáncokat. 4-én a budaörsi úton néhány ellenséges osztag mutatkozott, amelyek csak megfigyelőknek tűntek. 4-éről 5-ére virradó éjszaka Perczel a Lánchídon át Pestre vonult, miután Görgei hadtestének óbudai előőrsön állt két zászlóalját magához vonta, s a sáncokon álló 18 fontos ágyúkat beszegeztette, mivel továbbszállításukhoz lovai nem voltak. Rövid pesti pihenő után folytatta menetét üllő felé, anélkül, hogy az ellenség a következő napokban követte volna. 6- án Pilisre, 7- én Ceglédre, itt találta Szekulits őrnagyot, aki Dunavecsénél kelt át a Dunán. Két napig maradt helyben, egyrészt, hogy saját, idáig minden taktikai beosztás nélkül volt hadtestét rendezze, másrészt, hogy ha az ellenség utána nyomulna, feltartsa addig, míg Szolnokon felhalmozott készleteit a Tiszán átviszik. 9- én a sereg zöme Szekulits és Perczel Miklós őrnagyok 243 alatt Ceglédről Abonyba menetelt, Hertelendy alezredes 244 osztálya utóvédként még Cegléden maradt. 10- én a zöm Szolnokra, az utóvéd Abonyba. Szolnokon Répásy tábornok 245 , Perczel és Kohlmann 246 a Tisza-vonal védelmét illető rendszabályok ügyében haditanácsot tartottak. Ml Dembinski, Henryk, gróf (1791.-1864) Az 1830-31. évi lengyel és az 1848-49. évi magyar szabadságharcban altábornagy, fővezér. Emigrál. 242 A haditanácsra ld. Barta István: Az 1849. január 2-i haditanács és a főváros kiürítése. HK 1955/2., Hermann: Csány 201-202 o. 243 Perczel Miklós (1812-1904), képviselő, ekkor a Tolna megyei önkéntes mozgó nemzetőrzaszlóalj őrnagya, később honvéd alezredes, majd ezredes, dandárparancsnok, illetve Pétervárad, majd Arad várparancsnoka. Emigrál. 244 Hertelendy Miklós (1813-1877), cs. kir. huszárszázados a 6. (Württemberg) huszárezredben, legmagasabb rangja honvéd ezredes.
