Hermann Róbert: Perczel Mór első honmentő hadjárata - Zalai Gyűjtemény 36/2. (Zalaegerszeg, 1995.)

A HADJÁRAT GAZDASÁGI VONATKOZÁSAI - Tábori egészségügy

Tábori egészségügy Perczel október 21-én jelentette, hogy tábori kórházat állított, "mert az eső, hideg, rossz ruházat; sok menet seregem közül sok beteget tőn". Az esős őszi idő kétségkívül rosszat tett a hadseregnek. Ahogy az is, hogy Csáktornyán 10-20, sőt, 30-40 katonát is beszállásoltak egy-egy házhoz. Az előőrsi szolgálatot tevő zászlóaljak nagyobbrészt a szabad ég alatt táboroztak. 146 Perczel november 9-én is a betegek növekvő számára panaszkodott; többek között ez­zel indokolta a Muraköz közelgő feladását. A fehérnemű hiánya a sereg eltetvesedésé­vel fenyegetett. A bakancsok hiánya miatt "a népség közül nem csekély rész lábelron­tásnál fogva szolgálatra alkalmatlanná lőn". 147 A "silány és semmi meleget nem tartó köpennyel" indokolta a zászlóaljban szaporodó betegségek, a "köhögés, hideglelés, vérhas, csikarás s több effélék" terjedését a szabol­csi zászlóalj orvosa is. 148 Külön problémát jelentett, hogy "a honvédek orvosi vizsgálat nélkül vétettek fel, ahonnan több sérves, tüdővészes és más gyógyíthatatlan egyének vannak köztük". E hadfiak egészségi állapotát még szinten tartani is nehéz volt, s sokkal inkább veszélyez­tették őket a tábori viszontagságok között más betegségek is, mint egészséges bajtársai­kat. A sereg egészségi állapotáról tájékoztat a csáktornyai kórház működésének egyhóna­pos időszakáról készült kimutatás. Eszerint október 10.- november 12. között összesen 259 honvédet és nemzetőrt és 3 stájer hadifoglyot kezeltek a kórházban. Az alakulatok létszámát és a betegek számát tekintve, a legrosszabb egészségi állapotban a szabolcsi­ak voltak: a 800 főnyi zászlóalj egytizede szorult kórházi kezelésre; igaz, a gyógyulási arány is náluk volt a legjobb, 60 %-os. A Hunyadi-csapatból 78, a Zrínyi-csapatból 58, a zalai önkéntesek közül mindössze 6 fő fordult meg a csáktornyai kórházban. A Hu­nyadi-csapatnál a gyógyulási arány 49, a Zrínyi-csapatnál 31 %-os volt. A 259 betegből mindössze 2 halt meg, 140 fő hagyta el gyógyultan a kórházat. A betegek között a leg­nagyobb számot a bujasenyvesek, és a váltólázban szenvedők alkották (57, ill. 42). A bujasenyvnél a Hunyadi- és a Zrínyi-csapat esetében igen magas az arány, amit magya­ráz az, hogy e két csapatot főleg Budapestről és Bécsből, e nagyvárosok mobil rétegei­ből (mesterlegényekből, napszámosokból, s lumpen elemekből) toborozták. (78:25, il­letve 58:12 az összes betegek, s ezen belül a bujasenyvesek aránya; a szabolcsiaknál csak 80:14). Erre mutat az is, hogy a Zala megyei főorvos egy későbbi jelentése szerint a megye négy járásában az újoncállításkor megvizsgált 2500 fő között egyetlen buja­146 MOL OHB 1848:1754., 1801., 2875., ZML ÁB ir. 1848:2246., László Károly 227. o., Korányi Frigyes 16-17. 147 MOL OHB 1848:2885., 3030., 3893. 148 MOL ONŐHt 7982.

Next

/
Oldalképek
Tartalom