Hermann Róbert: Perczel Mór első honmentő hadjárata - Zalai Gyűjtemény 36/2. (Zalaegerszeg, 1995.)

A HADIESEMÉNYEK - Képviselőből ezredes

verszünetet miatt Pázmándy Dénes előtt. (Batthyány távozása miatt Görgei hozzá intézett levelei a hadügyminisztériumhoz kerültek; a miniszterelnök tehát nem olvasta azokat). Móga tehát úgy gondolhatta, hogy a két agilis személyiség veszekedjen csak egymással. Október 2-i diszpozíciója szerint meg volt győződve "Görgei őrnagy úr tetterejéről és katonai ismereteiről", s úgy vélhette, ez elegendő biztosíték arra, hogy a Rothék elleni hadműveletek sikerét Perczel kinevezése sem fogja negatívan befolyásolni. Perczel emlékiratai szerint Móga azért rendelte őt Roth és Philippovich üldözésére, mert így akart neki elégtételt szolgáltatni azért, hogy megkérdezése nélkül kötötték meg Jellaciccsal a fegyverszünetet. Úgy tűnik azonban, hogy már Perczelnek a táborba érkezése után, de Pákozd előtt volt ilyen elképzelés, mert Jablanczy Ignác, a dunántúli önkéntes mozgó nemzetőrség számvevő hadnagya szeptember 27-én arról írt Görgeinek, hogy Perczel Mór a sereg egy részével már bizonyára hozzá csatlakozott.

4 Móga számításai kétségkívül beváltak. A székesfehérvári felkelésnek, Görgei és a parancsnoksága alá rendelt Csapó Vilmos Tolna megyei nemzetőr őrnagy intézkedéseinek köszönhetően Rothék körül egyre szorosabbra fonódott a háló, s előbb egy zászlóalj, majd az egész hadtest feltétel nélkül letette fegyverét. Ugyanakkor Perczel és Görgei is egy életre megutálták egymást. Október 5-én ugyanis az OHB Görgeire bízta nemcsak Roth seregének megsemmisítését, hanem a Baranyából netalán betörő szerbek visszaverését is. Mire Görgei október 6-án a képviselőházhoz intézett jelentésében közölte, hogy a Roth elleni csapatok parancsnokságát már október 3-án át kellett adnia Perczelnek, tehát a hadjárat "eredményeirőli felelősséget semmiképpen el nem vállalhatom, jól tudván, hogy másnak hibáiért kérdőre vonni valakit a legnagyobb igazságtalanság". S ha netalán a jelentést olvasók nem értették volna a célzást, még hozzátette: "...egy jó hadvezérhöz, a szónoklati tehetségen meg tiszta akaraton kívül, egy kis jártasság is kívántatik a hadi tudományok úgy elméleti, mint gyakorlati részében". Görgei kifakadását az magyarázza, hogy Perczel meggondolatlan intézkedései miatt Roth csaknem kicsúszott a bekerítésből. Görgei Perczeit is tudósította a jelentésében foglaltakról, mire az indulatos ezredes főbelövetéssel fenyegette meg az őrnagyot, s csak a többi tiszt kérésére állt el e szándékától. Másnap Görgei újabb, az OHB-hoz intézett jelentésben bírálta Perczeit. A délelőtt folyamán megtörtént Roth és Philippovich fegyverletétele, de a két, ekkor már hivatalosan ezredessé kinevezett vezér között nem állt helyre az egyetértés. Perczel egyszerűen kifelejtette hadijclentéséből Görgeit, s Görgeinek sem volt jó szava Perczelről a sajátjában. Perczel csak jóval később, 1848. november 5-én írott utólagos tudósításában korrigálta e mulasztást.

5 Perczel Miklós naplója. OSZK Kézirattár. Quart. Hung. 3185. I. k. 112-113. f. (A vonatkozó passzus nem szerepel a kiadott szövegben). Perczel Mór emlékirata 218-219. f. szerint Móga a megbízatással elégtételt akart adni neki, mert belátta, hogy a fegyverszünet kérdésében neki volt igaza. Perczel újabb rendeltetésére ld. GörgeyKatona 249., 284-286. o., Urbán: Pákozd 185-192. o. Görgei Mógát illető bírálatait ld. uo. 178., 227-229., 252. o. Jablanczy levele uo. 182. o. Móga említett szándékát feltételezi Meszéna Ferenc is. 5 Görgey-Katona 300., 315. o., Görgey Artúr: Életem és működésem Magyarországon 1848-ban és 1849-ben. S. a. r. Katona Tamás. Bp., 1988.1. k. 168-183. o. Görgei okt. 7-én, még a fegyverletétel előtt írott jelentése nem