Hermann Róbert: Perczel Mór első honmentő hadjárata - Zalai Gyűjtemény 36/2. (Zalaegerszeg, 1995.)

A RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ ERŐK ÉS ESZKÖZÖK - Hadseregszervezés

november 19-én indították útnak Perczelhez, s 23-ára meg is érkeztek. A két század 297, kisebb részben gyutacsos és lőkupakos, nagyobbrészt "porosz háború idejebéli" kovás lőfegyverrel, 245 kaszával és megfelelő ruházattal rendelkezett. November 18-án a két zászlóalj szervezésével megbízott Ujváry István őrnagy jelentette, hogy a 44. zászlóalj "már egészben fel vagyon állítva", a 45. zászlóalj első két századát 21-én fogják felállítani. November 21-én Perczel sürgette a megyénél az újoncok kiállítását. November 25-én a kiállított újoncok létszáma elérte a 2600, december 9-én a 3150 főt. A Sárváron szervezett 45. zászlóalj december 14-én indult Perczel táborába. December 20-án Kossuth úgy intézkedett, hogy a két zászlóalj Pápa felé induljon, mert Perczel serege is arra tart.

92 Perczel serege tehát Zala megye védelmét látta ugyan el, de utánpótlását Zalán kívül Vas és Somogy megyék is biztosították. Zala és Somogy esete egyértelmű volt, Vasnál pedig az döntötte el a dolgot, hogy a feldunai hadsereg védelmi vonala csak Sopron megyéig terjedt. Emellett az OHB már október 22-én arra utasította Vidos József vasi kormánybiztost, hogy működjön együtt Perczellel és Gáspárral. Csertán Sándor kormánybiztos a fenti megyéken kívül Veszprém bevonását is javasolta. Nádosy ezredes, a Haditanács elnöke november 25-én a tolnai 41. zászlóalj Perczel táborába indításáról intézkedett, s egyben közölte a tábornokkal, hogy a vasi és zalai honvédzászlóaljakkal is rendelkezhet. A 41. zászlóaljat azonban végül nem ide, hanem az eszéki várba vezényelte az OHB december 14-én.

93 A tábornok diszponálni próbált Fejér, Veszprém és Tolna megyék anyagi és emberi erőforrásaival is. Ahogy Mérey József somogyi alispánnak írta: "a pozsonyi tábor a magyar felföldről úgyis segíttetik: méltányos, hogy ezen vidék az én seregemet erősítse". Ez azonban csak részben járt sikerrel. Tolna megye újoncai a Batthyány Kázmér által irányított baranyai védvonalat és az eszéki várőrséget erősítették. Fejér újoncainak 95 %-a Pestre került, s onnan osztották szét; a többieket Győrbe, tehát a feldunai hadsereg erősítésére vezényelték. Győrbe került a Veszprém megyei újoncok nagy része is. Ezen persze nincs mit csodálkozni, hiszen az 1848 november közepén a hadkiegészítés irányítására létrehozott hadmegyei rendszerben Fejér és Veszprém megyék az 5., győri 92 MOL OHB 1848:1139., 3247., 3767., 5765., ONŐHt 5637. [7289., 7905., 8946.], 8104., 9039. [HM Ált. 1848:10297.], 9177., HM Ált. 1848:11520. [OHB 1848:5202.], Csány-ir. IBA 516., 749., 1138., Beadv. ikv. No. 593., Fog. ikv. No. 219., KH nov. 12. No. 116., MT dec. 4. No. 225., Közlöny, nov. 8., 12., 14. No. 151., 155., 157., Nemzeti, dec. 20. No. 190. Az előbbi szerint a nemzetőrség nem adta át fegyvereit, az utóbbi szerint önként tette. KH dec. 23. No. 151., Balog Gyula: Vasvármegye honvédsége 1848-1849-ben. Szombathely, 1895. 21-22., KLÖM XIII. 328., 445., 822. o., Smidt Lajos: Egyéni élmény a szabadságharcból. VSZ, 1967/4. 593594. o.. Molnár András: Honvédtoborzások Kőszegen 1848-ban. Vasi Honismereti Közlemények. 1984/2. 5560., Hermann: Körmend 209-210. o. 93 Hermann Róbert: Kiadatlan Kossuth- és OHB-iratok 1848-ból. HK. 1989/2. 228., ONŐHt 7116., 8973., OHB 1848:5515., 5978., KLÖM XIII. 741-742. o.