Hermann Róbert: Perczel Mór első honmentő hadjárata - Zalai Gyűjtemény 36/2. (Zalaegerszeg, 1995.)

A HADIESEMÉNYEK - Zala megye kiürítése

Szekulits István őrnagy hadosztálya december 21-én még Letenyén volt. Az 56., 60. és 61 zászlóaljakból, a Miklós-huszárok egy századából és 4 hat- és hétfontos lövegből álló csapatok feladata a Mura vonalának védelme lett volna, de mint Szekulits Kossuthnak írta, a sereg "nagyobbrészt fegyvertelen, ruhátlan, s a beálllott hideg időben gatyában és bocskorban tesz katonai szolgálatot". Az összesen 4000 főnyi gyalogság felének nem volt fegyvere. Szekulits szándéka az volt, hogy december 22-én az 56. és 60. honvédzászlóaljakkal, három szakasz Miklós-huszárral és Nagykanizsára vonul; a 60. zászlóalj és egy szakasz huszár pedig Letenyén, Muraszerdahelyen, Molnáriban és Rátkán "fogja az ellenség mozgalmait szemmel tartani". December 22-én Perczel Körmendről még azt az utasítást küldte Szekulitsnak, hogy ezt az állást igyekezzen egész télen át tartani, s ellenkező rendeletig "ne merészeljen mozdulni", mert Perczel főoszlopának körmendi állása "reá is van támasztva". Azonban még aznap, a Kossuthtól és Csánytól érkező újabb sürgetésekre, feladta körmendi állását, s megindult Devecseren át Pápa fel, Szekulitsot pedig Tapolcára rendelte. Kossuth is aggasztónak tartotta a fegyvertelen zászlóaljak hátrahagyását. December 25-én Perczel Jánosházáról már azt jelentette, hogy Szekulits dandára Sümegen és Tapolcán van három zászlóaljjal, egy század huszárral és négy löveggel, Devecserről írott jelentésében viszont azt írta, hogy Szekulits csak másnap ér Sümegre. Egyben felszólította Kossuthot, rendelkezzen Szekulitscsal a főváros védelmére, s akár Veszprémig, akár Budáig is visszarendelheti. Szekulits valószínűleg a december 24-én kapta meg Perczel parancsát, hogy csapataival vonuljon Tapolcára. December 25-én reggel Nagykanizsán kereste fel Szekulitsot Alsólendva küldöttsége. Kérték, hogy dandárával vonuljon Alsólcndva környékére. Szekulits azonban Perczeltől kapott utasítására hivatkozva visszautasította a kérést. Szekulits a Kiskomárom-Magyaród-Keszthely-Bazsi-Sümeg útvonalon indult meg. December 27-én Sümegen volt. Itt kapta meg Perczel utasítását, hogy vonuljon Veszprémbe, s ott várja be az ő vagy Kossuth további rendeleteit. Szinten itt értesült arról, hogy Nugent és Burits betörtek Zala megyébe, Nugent már Körmenden, Burits pedig Lendván és Baksán van. Szintén innen szólította fel Csillagh Alajos zalai alispánt, hogy a megye ne nézze nyugodtan "az ellenséges tábor szerte kalandozásait", hanem hirdessen népfelkelést. Szekulits december 28-án Sümegről Tapolcán és Nagyvázsonyon át vonult Veszprémbe, tehát ezen a napon hagyta el Zala megyét. Veszprémből másnap Várpalotára, 30-án pedig Perczel móri vereségének hírére Lepsényre vonult. Onnan Sárosdon, Perkátán és Dunapentelén keresztül Dömsödig folytatta útját. A (valószínűleg Tapolcán csatlakozott) 44. és a 61. zászlóalj Perkátánál elvált a hadtesttől és Pestre vonult, ahol beolvadt Perczel seregébe. Szekulits 4-én este Dömsödről Kunszentmiklósra, 5-én Örkényre, s 6-án Ceglédre vonult, ahol másnap egyesült Perczellel.

66 66 Szekulits jelentéseit ld. uo. 1848:6429., 6874. Visszavonulására ld. uo. KPA 520.. KLÖM XIII. 833., 892. o„ Ilon: Napló 174., Halis-Hoffmann 221., Tóth Károly 11-12. o., Nóvák 156-157. o.. Hennáim: 56. zalj. 208-