Hermann Róbert: Perczel Mór első honmentő hadjárata - Zalai Gyűjtemény 36/2. (Zalaegerszeg, 1995.)
A HADIESEMÉNYEK - Zala megye kiürítése
Másnap a dandár a Rátka-Vörcsök-Dobri-Lendvaújfalu útvonalon Alsólendvára vonult, s itt egyesült Perczel többi csapataival. 60 Zala megye kiürítése Mi volt e hirtelen visszavonulás oka? Természetesen a hadiesemények legújabb fordulata. December közepén megindult a cs. kir. csapatok összpontosított támadása Magyarország ellen. December 9-én Franz Schlik altábornagy csapatai a duklai hágón át benyomultak Magyarországra, s 11-én Budamérnél szétverték Pulszky Sándor alezredes csapatait. Perczel december 16-án már értesült a budaméri vereségről. December 14-én Simunich altábornagy tört be a nádasi szoroson, megverte az ott állomásozó magyar dandárt, majd 16-án Nagyszombatnál vereséget mért a Guyon Richárd ezredes parancsnoksága alatti, megerősített csapatokra. Ezen a napon Windisch-Grátz tábornagy főserege a Duna jobb partján lendült támadásba, s egymás után söpörte el maga elől a feldunai hadsereg dandárait. Petrichevich-Horváth János cs. kir. ezredes két zászlóaljból, két osztály lovasból és egy ütegből álló különítménye megszállta Sopront. Görgei Mosonba, majd december 18-án Győrbe vonta vissza csapatait. Most az volt a kérdés, sikerül-e az eddig egymástól elkülönülve működő hadtestek működésébe egységet hozni, s időt nyerni arra, hogy a Délvidékről felrendelt erősítések birtokában a magyar hadsereg megállítsa a cs. kir. fősereg támadását. 61 A hadműveletek összehangolásának igénye már jóval korábban felmerült mind Perczel, mind Görgei részéről. Perczel november 16-i jelentésében kifejtette, hogy "igen célszerű lenne a hadseregek operációiban bizonyos öszvehangzást létesíteni, és evégre a fennről érkező utasításokban Önök a vezéreket az ország politikai állásáról, a kormányt lejtő [vezető, a német leiten igéből] irányzatokról is értesíttetnék". Részletesebb tudósításokat kívánt a hadieseményekről, arról, "mi történik hazánk határain túl; mire lehet számítani; minő szellem uralkodik a felső táborban". Az igény okáról már ez a passzus árulkodik. De Perczel levelének befejezéséből kiderül, e kérés legfőbb oka az volt, hogy a Görgei vezette feldunai hadsereg táborából érkezett futár szerint "ott az én seregem szétveretésének híre terjesztetik". November 19-én javasolta, tartsanak Pesten egy haditanácsot, "mely a mostani szétszórt, a nemzet erejét és pénzét elemésztő s elpazarló portyázó háborúskodás helyett egy nagyszerű terv megállapításával már e 60 KLÖM XIII. 849-850., MOL OHB 1848:6576., László Károly 233. o., Bíró Ignác. Borcsik 11., Ilon: Napló 174., KH dec. 19. No. 147., Hermann: 47. zalj. 139. o., Kedves: 48. zalj. 105. o., Halis-Hoffinann 220., Nóvák 155-156. o., HL Filmtár 248. doboz. 5/298., 5/517., ZML ÁB ir. 1848:2691.. Séllyey-család levéltára. Séllyey László főszolgabíró hivatali iratai 1848. (Gáspár, dec. 14.), Az, hogy Gáspár Perczel utasítására függesztette fel az elönyomulást, kiderül Perczel dec. 18-án Kossuthhoz intézett jelentéséből. MOL Kossuth-ir. No. 468. 61 MOL OHB 1848:5925.
