Hermann Róbert: Perczel Mór első honmentő hadjárata - Zalai Gyűjtemény 36/2. (Zalaegerszeg, 1995.)
A HADIESEMÉNYEK - Egy hónap Mura mentén
Egy hónap Mura mentén A Perczel három hadoszlopba osztotta csapatait. Gáspár őrnagyé Molnáriban, Kottorival átellenben állomásozott 5 löveggel; itt tartózkodott a hadtest korábbi vezérkari főnöke, Meszéna Ferenc őrnagy is. A Hunyadi-csapat 1. százada Kakonyán, a 2. Szerdahelyen, a 3. Erdősfán, a 4. Murakeresztúron, az 5. és a törzs Molnáriban állomásozott. A Perczel vezette oszlop a Zrínyi-csapattal és az önkéntes tüzérekkel Letenyét szállta meg 8 löveggel. A 48. zászlóalj Egyedután szállásolt. Gaál alezredes pedig Lendván 6 löveggel. A letenyei révet a sáncokban két löveg őrizte, kettőt pedig az országút mellett hányt sáncokba helyeztek el. November 19-én Perczel a lendvai dandárt Dobriba és Szemenyére helyezte át, Lendván csupán némi őrség maradt. 49 Dahlen altábornagy november 13-án értesült arról, hogy a magyarok kiürítették a Muraközt. Ezért a varasdi híd gerendáit befedette, majd a 2. otocsáci zászlóalj négy századát, a János-dragonyosok egy századát és két háromfontos löveget Nedelicre és Csáktornyára indított, hogy a hír valóságáról meggyőződjön.Miután ezek megerősítették a hírt, Dahlen két határőr- és két népfelkelő-zászlóaljjal (ezek egyike azonban csak 207 főt számlált), a topolóci szerezsánokkal, a Piret-gyalogezred két századával, egy század János-dragonyossal, és a Windisch-Grátz könnyűlovasok 26 főnyi szakaszával, két ágyú- és egy rakétaüteggel átkelt a Dráván. Elővédjét Csáktornyáig tolta előre, a zöm pedig Nedelicen állomásozott. Az előnyomulás során felhívta csapatait, hogy a Muraközt ne ellenséges, hanem baráti területnek tekintsék, s tartózkodjanak a békés lakosság háborgatásától. Dahlen előnyomulását Nugent előőrsei először magyar demonstrációnak nézték, mert a János-dragonyosok Polstcraun lévő őrnagyi osztálya november 14-én az elvágatástól való félelmében visszahúzódott Friedaura. Dahlen Nedelicen találkozott Nugent táborszernaggyal, aki jóváhagyta azt az elképzelését, hogy a letenyei, muraszerdahelyi és kottori átkelőket csak könnyebben szállják meg. Dahlen egyelőre nem gondolt támadásra, noha Nagykanizsát szívesen megfenyítette volna. Elhatározta, hogy a zömöt Csáktornyáig tolja előre, főhadiszállását azonban Nedelicen tartja, hogy közel legyen Varasdhoz. A főhadiszállás védelmét egy század János-dragonyos és a Piret-gyalogezred két százada látta el. November 14-én egy zászlóaljat indított Perlakra azzal az utasítással, hogy egy különítménnyel szállja meg Kottorit. Az esős, nedves időjárás miatt csapatait be akarta szállásoltatni. Egyben haza kívánta küldeni a népfelkelő zászlóaljak gyengébb és rosszabbul ruházott felét négy heti szabadságra, majd pedig ezek visszatérése után a másik felét is. Ekkorra ugyanis már megérkezett a varasd-kőrösi és a 2. báni határőrezred 4. zászlóalja, Dahlen tehát úgy vélte, a népfelkelők egyik zászlóalját immár nélkülözheti. Sőt. november 15-én a 4. varasd-szentgyörgyi zászlóaljat Varasdról Verőcére akarta küldeni. 49 MOL OHB 1848:3030., 3893., Csány-ir. IBA 749. (Csillagh Lajos, nov. 19.), ZML ÁB ir. 1848:2371., 2410., 2691., Waldapfel II. 297., PH nov. 18., 22. No. 217., 220., MT nov. 22. No. 215., Nemzeti nov. 21-22.. No. 165-166., Nóvák 141. o., Bíró Ignác emlékirata, Hermann: 47. zalj. 137. o.
